A globális megosztottság: A bal oldali és jobb oldali közlekedés megértése
A mai globális úthálózat két rendszer között oszlik meg:
- Jobb oldali közlekedés (RHT): A járművek az út jobb oldalán közlekednek (a globális úthálózat körülbelül 75%-a)
- Bal oldali közlekedés (LHT): A járművek az út bal oldalán közlekednek (a globális úthálózat körülbelül 25%-a)
Ez a megosztottság nemcsak azt befolyásolja, hogy az út melyik oldalán vezetünk, hanem a járművek kialakítását is, mivel mindkét rendszerhez külön gyártanak jobbkormányos (RHD) és balkormányos (LHD) járműveket.
De hogyan alakult ki ez a megosztottság? És miért nem egységesítette a világ egyetlen rendszerré? A válaszok az emberi pszichológiában, az ókori történelemben és a modern politikában rejlenek.
A közlekedési rendszerek pszichológiai és történelmi eredete
Megosztott közlekedési rendszereink gyökerei az alapvető emberi pszichológiára vezethetők vissza:
- Jobbkezesség dominanciája: Az emberek körülbelül 90%-a jobbkezes, ami befolyásolta a korai utazási szokásokat
- Védelmi ösztön: Az árut domináns jobb kezükben szállító utazók természetesen az utak jobb oldalán maradtak
- Katonai hagyományok: A fegyverrel rendelkező egyének előnyben részesítették, hogy fegyvert tartó kezük (jellemzően a jobb) közelebb legyen a potenciális veszélyekhez, így a bal oldali haladást részesítették előnyben
Ezek az ellentétes tendenciák korai megosztottságot teremtettek a közlekedési mintákban:
- A bal oldali közlekedés az erős katonai hagyományokkal rendelkező régiókban virágzott (mint például a Római Birodalom)
- A jobb oldali közlekedés olyan területeken fejlődött ki, ahol a békés utazás gyakoribb volt
A közlekedési rendszerek fejlődése a középkori és gyarmati Európában
A középkor során Európa formálisabb közlekedési szabályokat kezdett kialakítani:
- A legtöbb kontinentális európai régió a jobb oldali közlekedést fogadta el
- Anglia fenntartotta a bal oldali közlekedést, amelyet az 1776-os “Road Act” formalizált
- Napóleon jelentősen kiterjesztette a jobb oldali közlekedést az általa meghódított területeken a 19. század elején
Ennek az európai megosztottságnak globális következményei lettek, ahogy a gyarmati hatalmak elterjesztették saját preferált rendszereiket:
- A Brit Birodalom exportálta a bal oldali közlekedést gyarmataira, beleértve:
- Indiát
- Ausztráliát
- Hongkongot
- Számos afrikai nemzetet
- A Karib-térség egyes részeit
- A kontinentális európai hatalmak (Franciaország, Spanyolország, Portugália stb.) általában a jobb oldali közlekedést terjesztették el gyarmataikra
Japán akkor fogadta el a bal oldali közlekedést, amikor brit mérnökök megépítették első vasútját, ami jól mutatja, hogyan befolyásolta az infrastruktúra fejlesztése a közlekedési szokásokat a közvetlen gyarmati ellenőrzésen túl is.

Az autóipari forradalom és a közlekedési rendszerek kialakítása
Az autó feltalálása új szempontokat teremtett a közlekedési rendszerek számára:
A korai kormányrendszerek fejlődése (1890-es évek-1910-es évek)
- Az első autók padlóra szerelt irányítókarokat használtak, a sofőrök általában a bal oldalon ültek
- A kormánykerékre való áttérés szükségessé tette az optimális vezetői pozíció meghatározását
- Kezdetben a sofőrök a járdához legközelebb eső oldalon ültek a könnyebb kiszállás érdekében
- Henry Ford 1908-as T-modellje úttörő volt a balkormányos kialakítással a jobb oldali közlekedésben
Versengő tervezési filozófiák
- A tömegpiaci európai gyártók végül követték Ford példáját
- A luxus/nagy sebességű autógyártók kezdetben megtartották a jobbkormányos vezetési pozíciókat
- Biztonsági megfontolások merültek fel a vezető kiszállási helyével kapcsolatban (járda vs. úttest)
Az 1920-as évekre a legtöbb járművet úgy tervezték, hogy a vezető a szemben jövő forgalom felé néző oldalon ült, ami a szabványos megközelítéssé vált.
A globális elmozdulás a jobb oldali közlekedés felé (1900-1970-es évek)
A 20. században jelentős elmozdulás történt a jobb oldali közlekedés felé a korábban bal oldali közlekedést használó országokban:
- Belgium (1899)
- Portugália (1928)
- Spanyolország (1930)
- Ausztria és Csehszlovákia (1938)
Svédország híres “H-napja” átállása (1967)
Svédország átállása a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre érdekes esettanulmányt jelent:
- Annak ellenére, hogy egy 1955-ös népszavazáson a svédek 83%-a a bal oldali közlekedés fenntartása mellett szavazott
- A svéd parlament jóváhagyta az átállást, amely 1967. szeptember 3-án 5:00 órakor történt (ismert mint “Dagen H” vagy “H-nap”)
- Minden jármű egyszerűen átállt az út másik oldalára a kijelölt időpontban
- A balesetek száma kezdetben drasztikusan csökkent, mivel a vezetők rendkívül óvatosan közlekedtek
- Néhány hónapon belül a balesetek száma visszatért a korábbi szintre
Izland követte Svédország példáját, és 1968-ban végrehajtotta saját “H-napját”.
Bal oldali közlekedés napjainkban: Országok és kivételek
A modern Európában mindössze négy ország tartja fenn a bal oldali közlekedést:
- Egyesült Királyság
- Írország
- Málta
- Ciprus
Globálisan körülbelül 76 ország és terület továbbra is bal oldali közlekedést használ, beleértve:
- Japán
- Ausztrália
- Új-Zéland
- India
- Dél-Afrika
- A Karib-térség, Afrika és Délkelet-Ázsia számos országa
Érdekes kivételek és különleges esetek
Még a kialakult közlekedési rendszerekkel rendelkező országokon belül is léteznek kivételek:
- Odessza (Ukrajna) egyes utcáin bal oldali közlekedés van a forgalmi torlódások kezelése érdekében
- Szentpétervár (Oroszország) történelmi központjában néhány bal oldali közlekedésű utca található
- Párizsban egyetlen bal oldali közlekedésű sugárút van (Avenue General Lemonnier)
A különböző rendszereket használó országok határrégióiban gyakran speciálisan tervezett kereszteződések találhatók, amelyek biztonságosan segítik az átmenetet az egyik rendszerből a másikba.
“Rossz oldalú” járművek vezetése: Szabályozások és kihívások
Az egyik közlekedési rendszerre tervezett autók vezetése az ellenkező rendszert használó országokban egyedi kihívásokat teremt:
Nyilvántartási és importszabályozások
- Ausztrália: Tiltja a balkormányos járműveket, hacsak nem alakítják át őket
- Új-Zéland: Különleges engedélyeket követel meg a “rossz oldalú” járművekhez
- Szlovákia és Litvánia: Teljesen tiltja a jobbkormányos járművek nyilvántartásba vételét
- Oroszország: Egyedi helyzetben van, ahol a jobbkormányos japán importok gyakoriak a keleti régiókban, annak ellenére, hogy jobb oldali közlekedésű ország
Gyakorlati megfontolások a “rossz oldalú” vezetésnél
Az ellenkező közlekedési rendszerre tervezett jármű vezetése több előnnyel jár:
- Eltérő ütközésvédelem: Jobb oldali közlekedésben a jobbkormányos jármű esetén a vezető távolabb van a frontális ütközési pontoktól
- Lopásgátlás: A “rossz oldalú” járművek egyes régiókban kevésbé vonzóak a tolvajok számára
- Újszerű perspektíva: Az eltérő vezetői pozíció friss nézőpontot kínál az útviszonyokra
A fő hátrány a biztonságos előzés kihívása, amely általában további tükörrendszereket vagy vezetési segédeszközöket igényel.

Bal vs. Jobb: Közlekedési rendszerek összehasonlítása
A két rendszer objektív összehasonlításakor:
A szabványosítás előnyei
- Egyszerűsített járműgyártás
- Könnyebb nemzetközi utazás
- Csökkentett határátkelési bonyodalmak
Jelenlegi globális eloszlás
- A világ népességének körülbelül 66%-a használ jobb oldali közlekedést
- A globális úthálózat körülbelül 28%-a használ bal oldali közlekedést
- Az alapvető különbség egyszerűen a gyakorlatok tükörképe
Gyakorlati tippek nemzetközi vezetők számára
Az ismeretlen közlekedési rendszerekkel találkozó utazók számára:
- Szerezzen be nemzetközi vezetői engedélyt az utazás előtt
- Gyakorolja mentálisan a vezetési minták vizualizálását érkezés előtt
- Használjon emlékeztetőket, például egy jegyzetet a műszerfalon a helyi közlekedési irányról
- Legyen különösen óvatos a kereszteződésekben és a megállás utáni elinduláskor
- Fontoljon meg bérleti járműveket, amelyeket a helyi körülményekre terveztek, ahelyett, hogy saját járművét vinné
A legtöbb vezető meglepően gyorsan alkalmazkodik az ellenkező közlekedési rendszerhez egy rövid beállási időszak után. A lényeg, hogy éber maradjon és tudatosan figyeljen a különbségekre, amíg azok természetessé nem válnak.

Published March 14, 2017 • 8m to read