10 érdekes tény Tádzsikisztánról

Gyors tények Tádzsikisztánról:

• Népesség: Körülbelül 9,5 millió ember.
• Hivatalos nyelv: Tádzsik.
• Főváros: Dusanbe.
• Valuta: Tádzsikisztáni szomoni.
• Kormányzat: Köztársaság elnöki rendszerrel.
• Fő vallás: Iszlám.
• Földrajz: Közép-ázsiai szárazföldi ország, Afganisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kína határán.

1. tény: Tádzsikisztán körülbelül 90%-a hegyvidéki

Tádzsikisztán túlnyomórészt hegyvidéki, területének körülbelül 90%-át hegyek borítják. Továbbá az ország területének körülbelül fele 3000 méter (9800 láb) tengerszint feletti magasság felett fekszik. Ezt a zordon topográfiát a Pamír és Alaj hegységek magasba törő csúcsai jellemzik, ami Tádzsikisztánnak “a világ teteje” becenevet adta. A hegyvidéki terep jelentős hatással van az ország éghajlatára, biodiverzitására és kulturális örökségére, így lenyűgöző célpontot jelent kalandorok, természetszeretők és kulturális felfedezők számára egyaránt.

2. tény: A főváros neve hétfőt jelent

A név a perzsa “du” szóból származik, amely “kettő”-t jelent, és a “shanbe”, amely “nap”-ot jelent. A legenda szerint a város eredetileg egy kis falu volt, amely csak hétfőnként tartott piacot. Idővel a falu várossá nőtte ki magát, és a “Dusanbe” név megmaradt, tükrözve szerény kezdeteit mint piaci város. Miért a második nap a hétfő? Így tekintik az iszlám világban – a vasárnap a hét első napja, a szombat pedig az utolsó.

Dusanbe, Tádzsikisztán fővárosa, egy kis piaci faluként kezdődött a Selyemút mentén. A 19. és 20. század fordulóján az Orosz Birodalom uralma alatt nőtt, és a szovjet időkben tovább bővült, ipari és közigazgatási központtá válva. Miután Tádzsikisztán 1991-ben függetlenségét nyerte, Dusanbe lett a főváros és folytatta fejlődését, ötvözve a szovjet korszak építményeit modern kényelmi szolgáltatásokkal. Ma Tádzsikisztán politikai, gazdasági és kulturális központjaként szolgál.

3. tény: Tádzsikisztánban van egy Nagy Sándorról elnevezett tó

Tádzsikisztánban van egy Iskanderkul nevű tó, amely angolul “Sándor tava”-t jelent. A legenda szerint Nagy Sándor, az ókori görög hódító áthaladt a régión közép-ázsiai hadjáratai során, és a tavat az ő tiszteletére nevezték el. Az Iskanderkul a Fann-hegységben található, lélegzetelállító tájakkal szolgál és népszerű célpont turisták és szabadtéri tevékenységeket kedvelők számára.

4. tény: Tádzsikisztánban van a második legmagasabb gát

Tádzsikisztán Nurek gátja, amely 1980-ban készült el, körülbelül 300 méter (984 láb) magasságával a világ második legmagasabb gátja. Kritikus szerepet játszik a vízenergia-termelésben és az öntözésben a régióban.

Megkezdődött a Rogun gát építése is, amely befejezése után várhatóan felülmúlja majd a Nurek gátat magasságban. A Rogun gát várhatóan körülbelül 335 méter (1099 láb) magas lesz, ami a valaha épített legmagasabb gáttá teszi. Működésbe lépése után várhatóan tovább növeli Tádzsikisztán vízenergia-kapacitását és hozzájárul a regionális fejlődéshez.

5. tény: Tádzsikisztánban van a világ második legmagasabb útja is

Tádzsikisztán otthona a Pamír országútnak, más néven M41-nek, amely a világ második legmagasabb nemzetközi útja. Az országút áthalad a Pamír-hegységen, lenyűgöző hegyi kilátásokat kínálva és számos magashegyi hágót keresztezve.

A Pamír országút egyik legfigyelemreméltóbb szakasza az Ak-Baital hágó, amely körülbelül 4655 méter (15270 láb) magasságban található a tengerszint felett. Ez teszi a világ egyik legmagasabb járművel járható hágójává, csak a közeli Khunjerab hágó után a második a kínai-pakisztáni határon. A Pamír országút létfontosságú közlekedési útvonalként szolgál, összekötve Tádzsikisztánt szomszédos országokkal, mint Kirgizisztán, Afganisztán és Kína.

Megjegyzés: Ha az országba látogat, ellenőrizze, hogy szüksége van-e nemzetközi jogosítványra Tádzsikisztánban a vezetéshez.

6. tény: Pusztító földrengések vannak Tádzsikisztánban

Tádzsikisztán szeizmikusan aktív régióban található, és pusztító földrengések történtek az ország történelmében. Az eurázsiai és indiai tektonikus lemezek határán való elhelyezkedése miatt Tádzsikisztán gyakori szeizmikus aktivitást tapasztal, ami földrengésekre hajlamossá teszi.

Tádzsikisztán közelmúltbeli történetének egyik legpusztítóbb földrengése 1949. július 10-én következett be. A Khait földrengésként ismert esemény 7,5-ös magnitúdójú volt és széles körű pusztítást okozott, különösen az ország keleti részében. Emberek ezrei vesztették életüket, és sok falu súlyosan megsérült vagy elpusztult.

Nemrégiben, 2015. december 7-én, egy 7,2-es magnitúdójú erős földrengés rázta meg Tádzsikisztán délnyugati részét, az afganisztáni határ közelében. A földrengés jelentős károkat okozott az épületekben és infrastruktúrában az érintett területen, áldozatokat és kitelepítéseket eredményezve.

7. tény: Tádzsikisztánban közel 1000 folyó van

Tádzsikisztánt számos folyó szeli át, ami vízben gazdag országgá teszi Közép-Ázsiában. Bár a pontos szám kissé változhat a besorolási kritériumoktól függően, Tádzsikisztánban becslések szerint közel 1000 folyó folyik át a területén.

Ezek a folyók az ország hegyvidéki terepéből, különösen a Pamír és Alaj hegységekből erednek, és gleccserek, hóolvadás és csapadék táplálja őket. Tádzsikisztán legjelentősebb folyója az Amu-darja, amely az ország déli határának egy részét alkotja és kulcsfontosságú szerepet játszik öntözőrendszereiben és mezőgazdaságában.

Tádzsikisztán egyéb jelentős folyói közé tartozik a Vakhsh, Panj, Kofarnihon és Zarafshon folyók, sok más között. Ezek a folyók nemcsak ivóvizet, mezőgazdasági és vízenergia-termelési célokat szolgálnak, hanem hozzájárulnak az ország lenyűgöző természeti tájaihoz és biodiverzitásához is.

8. tény: A külföldről érkező átutalások jelentős részét alkotják az ország bevételének

A külföldön dolgozó tádzsikisztániak átutalásai az ország bevételének jelentős részét képezik, lényegesen hozzájárulva gazdaságához. Az elmúlt években az átutalások Tádzsikisztán GDP-jének körülbelül 25-35%-át tették ki, létfontosságú devizabevételi forrássá téve őket. Tádzsikisztánnak jelentős diaszpórája van, sok tádzsikisztáni állampolgár dolgozik Oroszországban, Kazahsztánban és más országokban vendégmunkásként. Ezek az összegek kulcsfontosságú szerepet játszanak a háztartások támogatásában, a szegénység csökkentésében és a gazdasági tevékenység ösztönzésében.

9. tény: Van egy sóhegy Tádzsikisztánban

Tádzsikisztán otthona a Sarikol sóhegynek, más néven Yagnob sóhegynek. A Yagnob-völgy távoli régiójában található ez a természeti csoda Közép-Ázsia egyik legnagyobb sólerakódása. A hegy teljes egészében sóból áll és millió évek alatt geological folyamatok révén alakult ki.

A Sarikol sóhegy jelentős geológiai és kulturális mérföldkő Tádzsikisztánban, látogatókat és kutatókat egyaránt vonzva. A hegyből kinyert sót a történelem során különféle célokra használták, beleértve a kulináris, gyógyászati és ipari felhasználást.

10. tény: Az ókorban Tádzsikisztán a buddhizmus egyik központja volt

A régió része volt a nagyobb buddhista kulturális szférának, amely a Selyemúton keresztül terjedt, összekötve az indiai szubkontinenst Kelet- és Közép-Ázsiával.

Tádzsikisztán stratégiai elhelyezkedése a Selyemút mentén elősegítette a buddhizmus terjedését a régióban, számos buddhista kolostor, sztúpa és műtárgy található az egész területen. A tudósok úgy vélik, hogy a buddhizmus virágzott Tádzsikisztánban, különösen a mai Afganisztán és Üzbegisztán határán lévő régiókban.

Pendzskent ősi városa, amely a mai Tádzsikisztánban található, a régió buddhizmusának egyik fő központja volt. A pendzskenti ásatások buddhista templomokat, szobrokat és műtárgyakat tártak fel, értékes betekintést nyújtva a buddhizmus terjedésébe és gyakorlatába Közép-Ázsiában az ókorban.

Azonban az iszlám 7. századtól kezdődő térnyerésével a régióban a buddhizmus fokozatosan hanyatlott Tádzsikisztánban, végül kisebbségi vallássá vált.