Gyorstények Németországról:
- Népesség: Több mint 83 millió lakos.
- Főváros: Berlin.
- Nyelv: Német.
- Gazdaság: Az EU legnagyobb gazdasága, több mint 3,8 billió eurós GDP-vel.
- Autóipar: Vezető autógyártó, évente több mint 5,6 millió előállított járművel.
- Kultúra: 44 UNESCO világörökségi helyszín otthona.
- Kormányzat: Szövetségi köztársaság 16 tartománnyal.
1. tény: Németország nem túl homogén
Németország jelentős regionális gazdasági különbségeket mutat, a nyugati és déli régiók gazdaságilag fejlettebbek, mint a keleti területek. Ez az ellentét a Kelet- és Nyugat-Németország közötti történelmi megosztottság öröksége, amelyet a hírhedt berlini fal is hangsúlyozott. Az 1990-es újraegyesítés után is megmaradtak a gazdasági különbségek. A nyugati és déli régiók fejlett iparral és magasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedhetnek, míg a keleti rész lassabb gazdasági átalakulással küzd. Berlin, a főváros tükrözi ezt a megosztottságot: a nyugati rész virágzik, míg a keleti oldal továbbra is gazdasági kihívásokkal néz szembe. A szakadék áthidalására irányuló folyamatos erőfeszítések ellenére Németország gazdasági környezete továbbra is tükrözi a megosztottság történelmi örökségét.

2. tény: Németországban sok nyelvjárás létezik
Németország nyelvi tájképe gazdag és változatos nyelvjárásokkal rendelkezik, amelyek regionális különbségeket mutatnak. Például az északi alnémet vagy “Plattdeutsch” jelentősen különbözik a déli bajor nyelvjárásoktól, mint az osztrák-bajor. A nyugati rajnai nyelvjárások, beleértve a jellegzetes pfalzi dialektust, hozzájárulnak ehhez a nyelvi mozaikhoz. Ezek a nyelvjárási különbségek, egyedi szókincsükkel és kiejtésükkel nemcsak nyelvi árnyalatokat tükröznek, hanem a régiók történelmi és kulturális szövetét is. E sokszínűség ellenére a standard német marad az egyesítő nyelv.
3. tény: Németország mindkét világháborúban veszített
Németország mindkét világháborúban a vesztes oldalon állt. Az első világháborúban (1914-1918) Németország a központi hatalmakkal együtt vereséget szenvedett, ami jelentős politikai és gazdasági következményekkel járt. A második világháborúban (1939-1945) a náci uralom alatt álló Németországot, Adolf Hitler vezetésével, a szövetségesek legyőzték, ami az ország megszállásához és a háború után Kelet- és Nyugat-Németország felosztásához vezetett.

4. tény: Németország híres az autópályáiról
Németország híres az autópályáiról, amelyek nagy sebességű autóutak hálózata, jellemzően általános sebességkorlátozás nélkül. Az autópályák építése a náci korszakban, Adolf Hitler vezetése alatt kezdődött. Ezeknek az autópályáknak az ötlete az volt, hogy modern és hatékony úthálózatot hozzanak létre, amely megkönnyíti a katonai erők mozgását és javítja az ország átfogó közlekedését. Bár az eredeti építkezés az 1930-as években kezdődött, az autópálya-rendszert azóta bővítették és korszerűsítették, így Németország közlekedési infrastruktúrájának ikonikus jellemzőjévé vált.
Sok német autópályán nincs sebességkorlátozás. Ha utazást tervez, ellenőrizze, hogy szüksége van-e nemzetközi jogosítványra Németországban a vezetéshez.
5. tény: Németország híres az autóiparáról
Kevesen tudják, de az autóipar Németországban a második világháború alatt is fejlődött. A német autógyártók, köztük a Volkswagen, a BMW, a Mercedes-Benz és a Porsche, részt vettek a katonai járművek gyártásában a második világháború alatt. Például a Volkswagen olyan tankokat gyártott, mint a Tiger I és a Tiger II. A BMW és a Mercedes-Benz szintén hozzájárult a katonai járművek gyártásához, a Daimler-Benz által készített Párduc tank pedig széles körben használt volt a háború során. A Porsche részt vett a tankok tervezésében, beleértve a Porsche Tiger prototípusát is.
A háború után az autóipar némi visszaesés után visszatért a polgári autók gyártásához és sikereket ért el. Németország jelentős szereplő a globális autóiparban. A német autógyártók évente több millió járművet állítanak elő. Például 2022-ben Németország 3 677 820 személygépkocsit gyártott, megszilárdítva helyét a világ vezető autógyártó országai között. Az ország autóipari ereje túlnyúlik határain, a német autómárkák erős jelenléttel rendelkeznek és befolyásolják a globális piacot.

6. tény: Több mint 20 000 vár található Németországban
Németországban több mint 20 000 vár található, egyesek jól megőrzöttek, mások romosak. A kötelezően felkeresendők közé tartoznak:
- Neuschwanstein-kastély: Egy ikonikus mesevárkastély a Bajor-Alpokban.
- Eltz vára: A Mosel folyó fölé emelkedő középkori ékszer.
- Heidelbergi kastély: Heidelberget uraló kilátással, középkori és reneszánsz építészet keverékével.
- Wartburg vára: Luther Márton munkásságához kapcsolódik, Eisenach közelében található.
Míg egyesek jól karbantartottak, a romok is hozzájárulnak Németország gazdag történelmi és építészeti szövetéhez.
7. tény: Németország ad otthont az Oktoberfestnek, a világ legnagyobb sörfesztiváljának
Németország arról híres, hogy otthont ad az Oktoberfestnek, amelyet a világ legnagyobb sörfesztiváljának tartanak. Ez az éves rendezvény Münchenben zajlik, és általában szeptember végén kezdődik, október első hétvégéjéig tart. Az Oktoberfest milliókat vonz a világ minden tájáról, akik összegyűlnek, hogy élvezzék a hagyományos bajor sörök széles választékát, ízletes ételeket és élénk zenét. 2023-ban körülbelül 7,2 millió ember látogatta meg a fesztivált! A fesztivál jelentős kulturális ünnepséggé vált, bemutatva a német hagyományokat és ünnepi hangulatot teremtve, amely messze túlmutat a sörsátrakon.

8. tény: A sör szeretete magyarázza annak sokféleségét
Németországban mélyen gyökerezik a sörkultúra, és az országot a különféle és kiváló minőségű sörválasztékáról ünneplik. Bár a sörtípusok pontos száma változhat, Németország hozzávetőlegesen 7 000 különböző típusú sör otthona. Ez a sokféleség tükrözi az ország gazdag sörfőző hagyományait, ahol minden régiónak gyakran megvan a maga egyedi sörstílusa, íze és sörfőzési módszere. Legyen szó a híres bajor búzasörökről, Észak-Németország friss lagerekről vagy a különböző régiók jellegzetes ale-jeiről, Németország sörkultúrája büszkeség forrása és kulináris örökségének jelentős része.
9. tény: Több mint 1200 különféle kolbászfajta is létezik Németországban
Németország híres változatos és ízletes kolbászfajtáiról. Az ország lenyűgöző kulináris örökséggel rendelkezik, több mint 1200 különféle kolbásszal. Ezek a kolbászok, németül “Wurst”, nemcsak ízükben, hanem textúrájukban, méretükben és regionális elkészítési módszereikben is különböznek. A népszerű Bratwurst és Weisswurst mellett olyan regionális különlegességek, mint a türingiai Rostbratwurst és a Currywurst, mindegyik kolbászfajta a német régiók sajátos kulináris hagyományait tükrözi. A kolbászok jelentős szerepet játszanak a német konyhában, és egy “Wurst” élvezete egyaránt alapvető élmény helyiek és látogatók számára.

10. tény: A katolikus egyház reformja Németországban kezdődött
A katolikus egyház reformja, más néven protestáns reformáció, Németországban kezdődött Luther Márton kilencvenöt tételének 1517-es kifüggesztésével. Ez a cselekedet jelölte egy olyan mozgalom kezdetét, amely megkérdőjelezte a katolikus egyház bizonyos gyakorlatait, és végül a protestantizmus megjelenéséhez vezetett. A reformáció következményei mélyrehatóak voltak, beleértve a kereszténység kettéválását katolicizmusra és protestantizmusra, új protestáns felekezetek létrejöttét, valamint jelentős társadalmi, politikai és kulturális változásokat Európa-szerte. A reformáció tartós hatással volt a vallási sokszínűségre, a hit kérdéseiben való egyéni autonómiára és az egyház és az állam közötti kapcsolatra.
11. tény: Németországban szabad városok voltak, és a gyakorlat elterjedt Európában
A középkori Németországban Magdeburg szabad városa a 13. században úttörő szerepet játszott a magdeburgi jog megalkotásában. Ez a jogi kódex, a városi kormányzás sarokköve, különféle jogokat és kiváltságokat biztosított a polgároknak. Hatása gyorsan terjedt, a 15. századra több mint 600 város vette át a magdeburgi jogot. Ez a jogi keret a városi önkormányzat mintájává vált, nemcsak Németországra, hanem a német letelepedés által befolyásolt más európai régiókra is hatással volt. A magdeburgi jog, a tulajdonjogok és kereskedelmi szabályozások keverékével, maradandó örökséget hagyott, alakítva számos város jogi alapjait és hozzájárulva a középkori és kora modern Európa polgári intézményeinek fejlődéséhez.

12. tény: Németországban az ország 1/3-a erdő
Németországban az ország területének közel egyharmadát erdők borítják. Ez körülbelül 11,4 millió hektár erdős területet jelent. Németországnak régóta létező hagyománya a fenntartható erdőgazdálkodás, és erdős tájai jelentősen hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, az éghajlat szabályozásához és különféle ökológiai funkciókhoz. Ezeket az erdőket nemcsak környezeti szerepükért értékelik, hanem kulcsszerepet játszanak az ország kulturális és rekreációs tevékenységeiben is, helyet biztosítva a szabadtéri kikapcsolódáshoz, a vadvilág élőhelyéhez és a faanyagtermeléshez.
13. tény: Németország aktívan fejleszti a megújuló energiát
Németország aktívan fejleszti a megújuló energiát, és 2023-ban az ország villamosenergia-termelésének körülbelül 55%-a megújuló forrásokból származik. Az ország globális vezető szerepet tölt be a szélenergia területén, a világon a negyedik helyen áll a beépített kapacitás tekintetében. Emellett Németország jelentős beruházásokat eszközölt a napenergiába, következetesen a napenergia-kapacitás terén vezető országok között szerepel. Az Energiewende kezdeményezés célja a fenntartható energiára való átállás, hozzájárulva Németország vezető szerepéhez a megújuló energia nemzetközi szintű támogatásában.

14. tény: A hamburger egy németországi város után kapta a nevét
A hamburger egy németországi város, Hamburg után kapta a nevét. Az étel neve a hamburgi stílusú húskészítési gyakorlatból származik, amely darált marhahúsból állt, hagymával és fűszerekkel keverve. Német bevándorlók vezették be ezt a kulináris hagyományt az Egyesült Államokban a 19. században. Idővel az étel fejlődött, végül létrehozva azt, amit ma hamburgerként ismerünk, egy népszerű és ikonikus amerikai ételt.
15. tény: Az első nyomtatott könyv Németországban készült
Az első, mozgatható nyomtatási technológiával készített könyv Németországban készült. Johannes Gutenberg, egy német feltaláló, akit a mozgatható fém betűkkel ellátott nyomdagép bevezetésével hoznak kapcsolatba, 1440 körül. A Gutenberg Biblia, más néven a 42 soros Biblia, 1455 körül készült el a németországi Mainzban. Ez jelentős mérföldkövet jelentett a nyomtatás és kiadás történetében, forradalmasítva a könyvek előállítási módját és szélesebb körben hozzáférhetővé téve az információkat. A Gutenberg Bibliát a mozgatható betűkkel nyomtatott egyik legkorábbi jelentős könyvnek tekintik, és mérföldkő a nyomtatás történetében.

16. tény: A kölni dóm építése 632 évig tartott
A kölni dóm (Kölner Dom) Németországban figyelemre méltó építészeti teljesítmény, amely hosszú időt vett igénybe a befejezéséhez. A székesegyház építése 1248-ban kezdődött, de különféle megszakítások miatt, beleértve a pénzügyi korlátokat, politikai kihívásokat és a fekete halált, hivatalosan csak 1880-ban fejezték be. Ennek eredményeként a kölni dóm megépítése körülbelül 632 évig tartott. Ez a gótikus remekmű nemcsak a német kézművesség szimbóluma, hanem Európa egyik legnagyobb székesegyháza is, évente több millió látogatót vonz.
17. tény: Németországban több állatkert van, mint bárhol máshol
Németországban több állatkert van, mint bárhol máshol, több mint 400 állatkerttel és vadvilági létesítménnyel az egész országban. Ez a kiterjedt hálózat az állatfajok széles skáláját szolgálja, tükrözve Németország elkötelezettségét a vadvilág megőrzése és az oktatás iránt. Ezek közül a leglátogatottabbak közé tartozik a berlini állatkert, a lipcsei állatkert és a hamburgi Hagenbeck állatkert. Ezek a népszerű célpontok nemcsak otthont adnak a legkülönfélébb állatoknak, hanem vonzó oktatási programokat is kínálnak, így Németország kiemelkedő központja mind a helyi, mind a nemzetközi látogatóknak, akik érdeklődnek a vadvilág iránt.

18. tény: Németország lassan bevándorló országgá válik
20,2 millió ember Németországban vagy oda költözött, vagy Németországban született 2 bevándorló szülőtől. Ez a lakosság mintegy 23%-a. A robusztus német gazdaság, amelyet gyakran az Európai Unió legerősebbjeként tartanak számon, valamint a politikai stabilitás hozzájárul vonzerejéhez a lehetőségeket és magasabb életminőséget kereső bevándorlók számára. A demográfiai kihívások kezelésére irányuló kormányzati politikák elősegítették ezt a változást, hangsúlyozva Németország szerepét, mint egyre inkább sokszínű és bevándorlóbarát nemzet.
19. tény: Berlinnek több hídja van, mint Velencének
Berlin a vízutak bonyolult hálózatáról ismert, a Spree folyó és számos csatorna keresztezi a várost. Berlinnek több mint 900 hídja van, ami több hidat jelent, mint Velencének. A hidak e bősége hozzájárul Berlin tájképének egyedi varázsához és elősegíti az összeköttetést a város különböző kerületei között.

20. tény: A német nyelv lehetővé teszi a leghosszabb szavak alkotását
A német nyelv ismert arról, hogy hosszú összetett szavakat tud alkotni, lehetővé téve hosszú kifejezések kialakítását, különösen technikai és tudományos kontextusban. Erre példa a “Rindfleischetikettierungsüberwachungsaufgabenübertragungsgesetz” szó, egy jogi kifejezés, amely a marhahús címkézésével kapcsolatos. Ez a jellemző bemutatja a német nyelv képességét az összetett főnevek kialakítására.
21. tény: A karácsonyfa felállítása Németországban kezdődött
A karácsonyfák felállításának hagyománya Németországban kezdődött. Az ünnepi időszak részeként sok háztartás és közterület díszíti fel a karácsonyfákat, egy szeretett szokás, amely mélyen gyökerezik a német karácsonyi hagyományokban. A gyönyörűen díszített fák az ünnepi szellem szimbólumai, gyakran ünnepi díszekkel és fényekkel együtt. Ez a hagyomány különleges helyet foglal el a német kultúrában, jelezve a vidám karácsonyi ünnepségek kezdetét.

22. tény: A német iskolákban 6 pontos osztályozási rendszer van
A német iskolák 6 pontos osztályozási rendszert használnak, amely a “Sehr Gut” (Nagyon jó) és az “Ungenügend” (Elégtelen) között mozog, átfogó értékelést nyújtva a tanulói teljesítményről.
23. tény: Németország büszkélkedhet a harmadik legtöbb Nobel-díjat nyert személlyel
Németország több mint 130 Nobel-díjast adott, így a legtöbb Nobel-díjas országok között szerepel. Ez magában foglalja a fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és béke területén elismert személyeket.

24. tény: Németország sok dolgot talált fel először
Németország figyelemre méltó hozzájárulást nyújtott a globális innovációhoz, beleértve az inzulin kifejlesztését, a benzinmotor feltalálását Karl Benz által, az első mechanikus számológép létrehozását Thomas de Colmar által, és az aszpirin szintézisét Felix Hoffmann által. Ezek a találmányok tartós hatással bírnak világszerte.
25. tény: Németország az első, amely bevezette a nyári időszámítást
Németország volt az első ország, amely bevezette a nyári időszámítást 1916. április 30-án, az első világháború alatt. A nyári időszámítást energiatakarékossági intézkedésként vezették be, célja a napfény hatékonyabb kihasználása és a mesterséges világítástól való függőség csökkentése volt. Ez a történelmi döntés precedenst teremtett a nyári időszámítás bevezetésére világszerte különböző országokban.

26. tény: Németország tömegközlekedése az egyik legpontosabb a világon
Az ország kiterjedt vonat-, busz-, villamos- és egyéb tömegközlekedési hálózata ismert megbízhatóságáról és a menetrend betartásáról. A német városok és régiók elsőbbséget adnak a jól koordinált és időben pontos tömegközlekedési szolgáltatásoknak, így kényelmes és megbízható közlekedési módot biztosítanak lakosok és látogatók számára egyaránt.
27. tény: Németországban található a világ legszűkebb utcája
A Spreuerhofstraße a németországi Reutlingenben a Guinness rekordok könyvében a világ egyik legszűkebb utcájaként szerepel. A legszűkebb pontján körülbelül 31 centiméter széles, így egyedülálló és rendkívül szűk átjáró.

28. tény: A horgászathoz engedélyre és képzésre van szükség
Németországban a horgászat szabályozott, és az egyéneknek általában horgászengedélyre, az úgynevezett “Angelschein”-re van szükségük a rekreációs horgászathoz. Az engedély megszerzéséhez az egyéneknek gyakran képzésen kell részt venniük és vizsgát kell tenniük, hogy bizonyítsák a horgászati szabályok, a környezetvédelem és a halfajok ismeretét. A képzés biztosítja, hogy a horgászok rendelkezzenek a felelős és fenntartható horgászati gyakorlatokhoz szükséges ismeretekkel. Ezenkívül a konkrét szabályozások régiónként változhatnak, ezért fontos, hogy a horgászok ismerjék és betartsák a helyi horgászati törvényeket.
29. tény: A közrend ellenőrzése fejlett Németországban
Németországban az állampolgárok gyakran jelentenek különféle szabálysértéseket, beleértve a szomszédsággal kapcsolatosakat is, a bűnüldöző hatóságoknak. Ez magában foglalhatja a közrenddel, zajjal kapcsolatos panaszokat, vagy más olyan kérdéseket, amelyek a rendőrség vagy az illetékes hatóságok beavatkozását igénylik. Az országban működnek olyan mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára a panaszok benyújtását, és a közvélemény és a bűnüldözés közötti együttműködés hozzájárul a közrend és a biztonság fenntartásához.
30. tény: Németországban a legtöbb csomagolás, például palackok és dobozok, visszaválthatók az üzletben

Németországban jól kiépített rendszer működik az italos palackok és dobozok visszaváltására. Az úgynevezett “pfand” rendszer az újrahasznosítást ösztönzi azzal, hogy betétdíj-visszatérítést kínál a visszaváltott csomagolásért. A fogyasztók kis betétdíjat fizetnek palackozott vagy dobozos italok vásárlásakor, és később visszavihetik az üres tartályokat az üzletekben található kijelölt automatákhoz, hogy visszakapják a betétdíjat. Ez a kezdeményezés nemcsak az újrahasznosítást segíti elő, hanem a közterületek tisztán tartásához is hozzájárul, mivel az egyéneket arra ösztönzik, hogy használt tartályaikat pénzügyi visszatérítésért adják vissza.

Published January 13, 2024 • 26m to read