1. Homepage
  2.  / 
  3. Blog
  4.  / 
  5. 30 érdekes tény Németországról
30 érdekes tény Németországról

30 érdekes tény Németországról

Gyorstények Németországról:

  • Népesség: Több mint 83 millió lakos.
  • Főváros: Berlin.
  • Nyelv: Német.
  • Gazdaság: Az EU legnagyobb gazdasága, több mint 3,8 billió eurós GDP-vel.
  • Autóipar: Vezető autógyártó, évente több mint 5,6 millió előállított járművel.
  • Kultúra: 44 UNESCO világörökségi helyszín otthona.
  • Kormányzat: Szövetségi köztársaság 16 tartománnyal.

1. tény: Németország nem túl homogén

Németország jelentős regionális gazdasági különbségeket mutat, a nyugati és déli régiók gazdaságilag fejlettebbek, mint a keleti területek. Ez az ellentét a Kelet- és Nyugat-Németország közötti történelmi megosztottság öröksége, amelyet a hírhedt berlini fal is hangsúlyozott. Az 1990-es újraegyesítés után is megmaradtak a gazdasági különbségek. A nyugati és déli régiók fejlett iparral és magasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedhetnek, míg a keleti rész lassabb gazdasági átalakulással küzd. Berlin, a főváros tükrözi ezt a megosztottságot: a nyugati rész virágzik, míg a keleti oldal továbbra is gazdasági kihívásokkal néz szembe. A szakadék áthidalására irányuló folyamatos erőfeszítések ellenére Németország gazdasági környezete továbbra is tükrözi a megosztottság történelmi örökségét.

Marco KaiserCC BY-SA 2.0 DE, via Wikimedia Commons

2. tény: Németországban sok nyelvjárás létezik

Németország nyelvi tájképe gazdag és változatos nyelvjárásokkal rendelkezik, amelyek regionális különbségeket mutatnak. Például az északi alnémet vagy “Plattdeutsch” jelentősen különbözik a déli bajor nyelvjárásoktól, mint az osztrák-bajor. A nyugati rajnai nyelvjárások, beleértve a jellegzetes pfalzi dialektust, hozzájárulnak ehhez a nyelvi mozaikhoz. Ezek a nyelvjárási különbségek, egyedi szókincsükkel és kiejtésükkel nemcsak nyelvi árnyalatokat tükröznek, hanem a régiók történelmi és kulturális szövetét is. E sokszínűség ellenére a standard német marad az egyesítő nyelv.

3. tény: Németország mindkét világháborúban veszített

Németország mindkét világháborúban a vesztes oldalon állt. Az első világháborúban (1914-1918) Németország a központi hatalmakkal együtt vereséget szenvedett, ami jelentős politikai és gazdasági következményekkel járt. A második világháborúban (1939-1945) a náci uralom alatt álló Németországot, Adolf Hitler vezetésével, a szövetségesek legyőzték, ami az ország megszállásához és a háború után Kelet- és Nyugat-Németország felosztásához vezetett.

Larry, (CC BY-NC-ND 2.0)

4. tény: Németország híres az autópályáiról

Németország híres az autópályáiról, amelyek nagy sebességű autóutak hálózata, jellemzően általános sebességkorlátozás nélkül. Az autópályák építése a náci korszakban, Adolf Hitler vezetése alatt kezdődött. Ezeknek az autópályáknak az ötlete az volt, hogy modern és hatékony úthálózatot hozzanak létre, amely megkönnyíti a katonai erők mozgását és javítja az ország átfogó közlekedését. Bár az eredeti építkezés az 1930-as években kezdődött, az autópálya-rendszert azóta bővítették és korszerűsítették, így Németország közlekedési infrastruktúrájának ikonikus jellemzőjévé vált.

Sok német autópályán nincs sebességkorlátozás. Ha utazást tervez, ellenőrizze, hogy szüksége van-e nemzetközi jogosítványra Németországban a vezetéshez.

5. tény: Németország híres az autóiparáról

Kevesen tudják, de az autóipar Németországban a második világháború alatt is fejlődött. A német autógyártók, köztük a Volkswagen, a BMW, a Mercedes-Benz és a Porsche, részt vettek a katonai járművek gyártásában a második világháború alatt. Például a Volkswagen olyan tankokat gyártott, mint a Tiger I és a Tiger II. A BMW és a Mercedes-Benz szintén hozzájárult a katonai járművek gyártásához, a Daimler-Benz által készített Párduc tank pedig széles körben használt volt a háború során. A Porsche részt vett a tankok tervezésében, beleértve a Porsche Tiger prototípusát is.

A háború után az autóipar némi visszaesés után visszatért a polgári autók gyártásához és sikereket ért el. Németország jelentős szereplő a globális autóiparban. A német autógyártók évente több millió járművet állítanak elő. Például 2022-ben Németország 3 677 820 személygépkocsit gyártott, megszilárdítva helyét a világ vezető autógyártó országai között. Az ország autóipari ereje túlnyúlik határain, a német autómárkák erős jelenléttel rendelkeznek és befolyásolják a globális piacot.

Frank SchuengelCC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

6. tény: Több mint 20 000 vár található Németországban

Németországban több mint 20 000 vár található, egyesek jól megőrzöttek, mások romosak. A kötelezően felkeresendők közé tartoznak:

  1. Neuschwanstein-kastély: Egy ikonikus mesevárkastély a Bajor-Alpokban.
  2. Eltz vára: A Mosel folyó fölé emelkedő középkori ékszer.
  3. Heidelbergi kastély: Heidelberget uraló kilátással, középkori és reneszánsz építészet keverékével.
  4. Wartburg vára: Luther Márton munkásságához kapcsolódik, Eisenach közelében található.

Míg egyesek jól karbantartottak, a romok is hozzájárulnak Németország gazdag történelmi és építészeti szövetéhez.

7. tény: Németország ad otthont az Oktoberfestnek, a világ legnagyobb sörfesztiváljának

Németország arról híres, hogy otthont ad az Oktoberfestnek, amelyet a világ legnagyobb sörfesztiváljának tartanak. Ez az éves rendezvény Münchenben zajlik, és általában szeptember végén kezdődik, október első hétvégéjéig tart. Az Oktoberfest milliókat vonz a világ minden tájáról, akik összegyűlnek, hogy élvezzék a hagyományos bajor sörök széles választékát, ízletes ételeket és élénk zenét. 2023-ban körülbelül 7,2 millió ember látogatta meg a fesztivált! A fesztivál jelentős kulturális ünnepséggé vált, bemutatva a német hagyományokat és ünnepi hangulatot teremtve, amely messze túlmutat a sörsátrakon.

– Adam Reeder –, (CC BY-NC 2.0)

8. tény: A sör szeretete magyarázza annak sokféleségét

Németországban mélyen gyökerezik a sörkultúra, és az országot a különféle és kiváló minőségű sörválasztékáról ünneplik. Bár a sörtípusok pontos száma változhat, Németország hozzávetőlegesen 7 000 különböző típusú sör otthona. Ez a sokféleség tükrözi az ország gazdag sörfőző hagyományait, ahol minden régiónak gyakran megvan a maga egyedi sörstílusa, íze és sörfőzési módszere. Legyen szó a híres bajor búzasörökről, Észak-Németország friss lagerekről vagy a különböző régiók jellegzetes ale-jeiről, Németország sörkultúrája büszkeség forrása és kulináris örökségének jelentős része.

9. tény: Több mint 1200 különféle kolbászfajta is létezik Németországban

Németország híres változatos és ízletes kolbászfajtáiról. Az ország lenyűgöző kulináris örökséggel rendelkezik, több mint 1200 különféle kolbásszal. Ezek a kolbászok, németül “Wurst”, nemcsak ízükben, hanem textúrájukban, méretükben és regionális elkészítési módszereikben is különböznek. A népszerű Bratwurst és Weisswurst mellett olyan regionális különlegességek, mint a türingiai Rostbratwurst és a Currywurst, mindegyik kolbászfajta a német régiók sajátos kulináris hagyományait tükrözi. A kolbászok jelentős szerepet játszanak a német konyhában, és egy “Wurst” élvezete egyaránt alapvető élmény helyiek és látogatók számára.

-l.i.l.l.i.a.n-, (CC BY-SA 2.0)

10. tény: A katolikus egyház reformja Németországban kezdődött

A katolikus egyház reformja, más néven protestáns reformáció, Németországban kezdődött Luther Márton kilencvenöt tételének 1517-es kifüggesztésével. Ez a cselekedet jelölte egy olyan mozgalom kezdetét, amely megkérdőjelezte a katolikus egyház bizonyos gyakorlatait, és végül a protestantizmus megjelenéséhez vezetett. A reformáció következményei mélyrehatóak voltak, beleértve a kereszténység kettéválását katolicizmusra és protestantizmusra, új protestáns felekezetek létrejöttét, valamint jelentős társadalmi, politikai és kulturális változásokat Európa-szerte. A reformáció tartós hatással volt a vallási sokszínűségre, a hit kérdéseiben való egyéni autonómiára és az egyház és az állam közötti kapcsolatra.

11. tény: Németországban szabad városok voltak, és a gyakorlat elterjedt Európában

A középkori Németországban Magdeburg szabad városa a 13. században úttörő szerepet játszott a magdeburgi jog megalkotásában. Ez a jogi kódex, a városi kormányzás sarokköve, különféle jogokat és kiváltságokat biztosított a polgároknak. Hatása gyorsan terjedt, a 15. századra több mint 600 város vette át a magdeburgi jogot. Ez a jogi keret a városi önkormányzat mintájává vált, nemcsak Németországra, hanem a német letelepedés által befolyásolt más európai régiókra is hatással volt. A magdeburgi jog, a tulajdonjogok és kereskedelmi szabályozások keverékével, maradandó örökséget hagyott, alakítva számos város jogi alapjait és hozzájárulva a középkori és kora modern Európa polgári intézményeinek fejlődéséhez.

RomkeHoekstraCC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

12. tény: Németországban az ország 1/3-a erdő

Németországban az ország területének közel egyharmadát erdők borítják. Ez körülbelül 11,4 millió hektár erdős területet jelent. Németországnak régóta létező hagyománya a fenntartható erdőgazdálkodás, és erdős tájai jelentősen hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, az éghajlat szabályozásához és különféle ökológiai funkciókhoz. Ezeket az erdőket nemcsak környezeti szerepükért értékelik, hanem kulcsszerepet játszanak az ország kulturális és rekreációs tevékenységeiben is, helyet biztosítva a szabadtéri kikapcsolódáshoz, a vadvilág élőhelyéhez és a faanyagtermeléshez.

13. tény: Németország aktívan fejleszti a megújuló energiát

Németország aktívan fejleszti a megújuló energiát, és 2023-ban az ország villamosenergia-termelésének körülbelül 55%-a megújuló forrásokból származik. Az ország globális vezető szerepet tölt be a szélenergia területén, a világon a negyedik helyen áll a beépített kapacitás tekintetében. Emellett Németország jelentős beruházásokat eszközölt a napenergiába, következetesen a napenergia-kapacitás terén vezető országok között szerepel. Az Energiewende kezdeményezés célja a fenntartható energiára való átállás, hozzájárulva Németország vezető szerepéhez a megújuló energia nemzetközi szintű támogatásában.

Reinhold MöllerCC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

14. tény: A hamburger egy németországi város után kapta a nevét

A hamburger egy németországi város, Hamburg után kapta a nevét. Az étel neve a hamburgi stílusú húskészítési gyakorlatból származik, amely darált marhahúsból állt, hagymával és fűszerekkel keverve. Német bevándorlók vezették be ezt a kulináris hagyományt az Egyesült Államokban a 19. században. Idővel az étel fejlődött, végül létrehozva azt, amit ma hamburgerként ismerünk, egy népszerű és ikonikus amerikai ételt.

15. tény: Az első nyomtatott könyv Németországban készült

Az első, mozgatható nyomtatási technológiával készített könyv Németországban készült. Johannes Gutenberg, egy német feltaláló, akit a mozgatható fém betűkkel ellátott nyomdagép bevezetésével hoznak kapcsolatba, 1440 körül. A Gutenberg Biblia, más néven a 42 soros Biblia, 1455 körül készült el a németországi Mainzban. Ez jelentős mérföldkövet jelentett a nyomtatás és kiadás történetében, forradalmasítva a könyvek előállítási módját és szélesebb körben hozzáférhetővé téve az információkat. A Gutenberg Bibliát a mozgatható betűkkel nyomtatott egyik legkorábbi jelentős könyvnek tekintik, és mérföldkő a nyomtatás történetében.

Lawrence OP, (CC BY-NC-ND 2.0)

16. tény: A kölni dóm építése 632 évig tartott

A kölni dóm (Kölner Dom) Németországban figyelemre méltó építészeti teljesítmény, amely hosszú időt vett igénybe a befejezéséhez. A székesegyház építése 1248-ban kezdődött, de különféle megszakítások miatt, beleértve a pénzügyi korlátokat, politikai kihívásokat és a fekete halált, hivatalosan csak 1880-ban fejezték be. Ennek eredményeként a kölni dóm megépítése körülbelül 632 évig tartott. Ez a gótikus remekmű nemcsak a német kézművesség szimbóluma, hanem Európa egyik legnagyobb székesegyháza is, évente több millió látogatót vonz.

17. tény: Németországban több állatkert van, mint bárhol máshol

Németországban több állatkert van, mint bárhol máshol, több mint 400 állatkerttel és vadvilági létesítménnyel az egész országban. Ez a kiterjedt hálózat az állatfajok széles skáláját szolgálja, tükrözve Németország elkötelezettségét a vadvilág megőrzése és az oktatás iránt. Ezek közül a leglátogatottabbak közé tartozik a berlini állatkert, a lipcsei állatkert és a hamburgi Hagenbeck állatkert. Ezek a népszerű célpontok nemcsak otthont adnak a legkülönfélébb állatoknak, hanem vonzó oktatási programokat is kínálnak, így Németország kiemelkedő központja mind a helyi, mind a nemzetközi látogatóknak, akik érdeklődnek a vadvilág iránt.

SpreePiX – Berlin, (CC BY-SA 2.0)

18. tény: Németország lassan bevándorló országgá válik

20,2 millió ember Németországban vagy oda költözött, vagy Németországban született 2 bevándorló szülőtől. Ez a lakosság mintegy 23%-a. A robusztus német gazdaság, amelyet gyakran az Európai Unió legerősebbjeként tartanak számon, valamint a politikai stabilitás hozzájárul vonzerejéhez a lehetőségeket és magasabb életminőséget kereső bevándorlók számára. A demográfiai kihívások kezelésére irányuló kormányzati politikák elősegítették ezt a változást, hangsúlyozva Németország szerepét, mint egyre inkább sokszínű és bevándorlóbarát nemzet.

19. tény: Berlinnek több hídja van, mint Velencének

Berlin a vízutak bonyolult hálózatáról ismert, a Spree folyó és számos csatorna keresztezi a várost. Berlinnek több mint 900 hídja van, ami több hidat jelent, mint Velencének. A hidak e bősége hozzájárul Berlin tájképének egyedi varázsához és elősegíti az összeköttetést a város különböző kerületei között.

20. tény: A német nyelv lehetővé teszi a leghosszabb szavak alkotását

A német nyelv ismert arról, hogy hosszú összetett szavakat tud alkotni, lehetővé téve hosszú kifejezések kialakítását, különösen technikai és tudományos kontextusban. Erre példa a “Rindfleischetikettierungsüberwachungsaufgabenübertragungsgesetz” szó, egy jogi kifejezés, amely a marhahús címkézésével kapcsolatos. Ez a jellemző bemutatja a német nyelv képességét az összetett főnevek kialakítására.

21. tény: A karácsonyfa felállítása Németországban kezdődött

A karácsonyfák felállításának hagyománya Németországban kezdődött. Az ünnepi időszak részeként sok háztartás és közterület díszíti fel a karácsonyfákat, egy szeretett szokás, amely mélyen gyökerezik a német karácsonyi hagyományokban. A gyönyörűen díszített fák az ünnepi szellem szimbólumai, gyakran ünnepi díszekkel és fényekkel együtt. Ez a hagyomány különleges helyet foglal el a német kultúrában, jelezve a vidám karácsonyi ünnepségek kezdetét.

Gerda ArendtCC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

22. tény: A német iskolákban 6 pontos osztályozási rendszer van

A német iskolák 6 pontos osztályozási rendszert használnak, amely a “Sehr Gut” (Nagyon jó) és az “Ungenügend” (Elégtelen) között mozog, átfogó értékelést nyújtva a tanulói teljesítményről.

23. tény: Németország büszkélkedhet a harmadik legtöbb Nobel-díjat nyert személlyel

Németország több mint 130 Nobel-díjast adott, így a legtöbb Nobel-díjas országok között szerepel. Ez magában foglalja a fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és béke területén elismert személyeket.

IllustratedjcCC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

24. tény: Németország sok dolgot talált fel először

Németország figyelemre méltó hozzájárulást nyújtott a globális innovációhoz, beleértve az inzulin kifejlesztését, a benzinmotor feltalálását Karl Benz által, az első mechanikus számológép létrehozását Thomas de Colmar által, és az aszpirin szintézisét Felix Hoffmann által. Ezek a találmányok tartós hatással bírnak világszerte.

25. tény: Németország az első, amely bevezette a nyári időszámítást

Németország volt az első ország, amely bevezette a nyári időszámítást 1916. április 30-án, az első világháború alatt. A nyári időszámítást energiatakarékossági intézkedésként vezették be, célja a napfény hatékonyabb kihasználása és a mesterséges világítástól való függőség csökkentése volt. Ez a történelmi döntés precedenst teremtett a nyári időszámítás bevezetésére világszerte különböző országokban.

GrafjCC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

26. tény: Németország tömegközlekedése az egyik legpontosabb a világon

Az ország kiterjedt vonat-, busz-, villamos- és egyéb tömegközlekedési hálózata ismert megbízhatóságáról és a menetrend betartásáról. A német városok és régiók elsőbbséget adnak a jól koordinált és időben pontos tömegközlekedési szolgáltatásoknak, így kényelmes és megbízható közlekedési módot biztosítanak lakosok és látogatók számára egyaránt.

27. tény: Németországban található a világ legszűkebb utcája

A Spreuerhofstraße a németországi Reutlingenben a Guinness rekordok könyvében a világ egyik legszűkebb utcájaként szerepel. A legszűkebb pontján körülbelül 31 centiméter széles, így egyedülálló és rendkívül szűk átjáró.

Jonathan Giroux, (CC BY-NC-SA 2.0)

28. tény: A horgászathoz engedélyre és képzésre van szükség

Németországban a horgászat szabályozott, és az egyéneknek általában horgászengedélyre, az úgynevezett “Angelschein”-re van szükségük a rekreációs horgászathoz. Az engedély megszerzéséhez az egyéneknek gyakran képzésen kell részt venniük és vizsgát kell tenniük, hogy bizonyítsák a horgászati szabályok, a környezetvédelem és a halfajok ismeretét. A képzés biztosítja, hogy a horgászok rendelkezzenek a felelős és fenntartható horgászati gyakorlatokhoz szükséges ismeretekkel. Ezenkívül a konkrét szabályozások régiónként változhatnak, ezért fontos, hogy a horgászok ismerjék és betartsák a helyi horgászati törvényeket.

29. tény: A közrend ellenőrzése fejlett Németországban

Németországban az állampolgárok gyakran jelentenek különféle szabálysértéseket, beleértve a szomszédsággal kapcsolatosakat is, a bűnüldöző hatóságoknak. Ez magában foglalhatja a közrenddel, zajjal kapcsolatos panaszokat, vagy más olyan kérdéseket, amelyek a rendőrség vagy az illetékes hatóságok beavatkozását igénylik. Az országban működnek olyan mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára a panaszok benyújtását, és a közvélemény és a bűnüldözés közötti együttműködés hozzájárul a közrend és a biztonság fenntartásához.

30. tény: Németországban a legtöbb csomagolás, például palackok és dobozok, visszaválthatók az üzletben

Donald_TrungCC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Németországban jól kiépített rendszer működik az italos palackok és dobozok visszaváltására. Az úgynevezett “pfand” rendszer az újrahasznosítást ösztönzi azzal, hogy betétdíj-visszatérítést kínál a visszaváltott csomagolásért. A fogyasztók kis betétdíjat fizetnek palackozott vagy dobozos italok vásárlásakor, és később visszavihetik az üres tartályokat az üzletekben található kijelölt automatákhoz, hogy visszakapják a betétdíjat. Ez a kezdeményezés nemcsak az újrahasznosítást segíti elő, hanem a közterületek tisztán tartásához is hozzájárul, mivel az egyéneket arra ösztönzik, hogy használt tartályaikat pénzügyi visszatérítésért adják vissza.

Apply
Please type your email in the field below and click "Subscribe"
Subscribe and get full instructions about the obtaining and using of International Driving License, as well as advice for drivers abroad