10 érdekes tény Angolából

Gyors tények Angolával kapcsolatban:

• Népesség: Körülbelül 34 millió ember.
• Főváros: Luanda.
• Hivatalos nyelv: Portugál.
• Egyéb nyelvek: Különböző őslakos nyelveket beszélnek, beleértve az umbundu, kimbundu és kikongo nyelveket.
• Pénznem: Angolai kwanza (AOA).
• Kormányforma: Egységes elnöki köztársaság.
• Fő vallás: Kereszténység (főként római katolikus, jelentős protestáns lakossággal), hagyományos afrikai hitek mellett.
• Földrajz: Délnyugat-Afrikában található, északon a Kongói Demokratikus Köztársaság, keleten Zambia, délen Namíbia, nyugaton az Atlanti-óceán határolja. Angola változatos tájakat foglal magában, beleértve a tengerparti síkságokat, szavanákat és hegyvidékeket.

1. tény: Angola a rasztafari hajviselet szülőhazája

A rasztafari hajviselet viselése ősi hagyományokban gyökerezik, és spirituális és kulturális jelentőséggel bír.

A frizura nemcsak a személyes kifejezés formája, hanem kapcsolódik az identitáshoz, örökséghez és ellenálláshoz is. Angolában, akárcsak Afrika más részein, a rasztafari hajviseletet évszázadok óta viselik, és gyakran az erőt, büszkeséget és a felmenőkkel való mély kapcsolatot szimbolizálja. A rasztafari hajviselet történelmi jelentősége Angolában befolyásolta a szélesebb kulturális mozgalmakat is, beleértve a rasztafári mozgalmat, amely az afrikai hagyományokból merít ihletet és támogatja a természetes hajat és a kulturális identitást.

2. tény: Kuba fontos szerepet játszott Angola történelmében

Kuba jelentős szerepet játszott Angola történelmében, különösen az angolai polgárháború idején, amely 1975-től 2002-ig tartott. Miután Angola 1975-ben függetlenségét megszerezte Portugáliától, az ország különböző frakciók közötti konfliktusba keveredett, elsősorban az MPLA (Népi Mozgalom Angola Felszabadításáért) és az UNITA (Nemzeti Unió Angola Teljes Függetlenségéért) között.

Kuba az MPLA-t támogatta azáltal, hogy több ezer katonát küldött Angolába, katonai tanácsadókkal és erőforrásokkal együtt. A kubai erők segítették az MPLA-t a kulcsfontosságú területek ellenőrzésének megszerzésében, és döntő szerepet játszottak az UNITA és a dél-afrikai erők elleni harcban, amelyek a hidegháború idején a szélesebb regionális küzdelem részeként vettek részt a konfliktusban.

A kubai részvétel Angolában tartós hatással volt az ország fejlődésére és háború utáni újjáépítésére. Még a háború befejezése után is folytatódtak a Kuba és Angola közötti kapcsolatok, különösen az egészségügy és oktatás területén, kubai egészségügyi szakemberek és oktatók hozzájárultak Angola újjáépítési erőfeszítéseihez.

3. tény: Angolában találhatók a világ legnagyobb vízesései közül néhány

Angola több lenyűgöző vízesésnek ad otthont, beleértve Afrika legnagyobb vízesései közül néhányat. A legfigyelemreméltóbb a Kalandula-vízesés, amely az azonos nevű város közelében található. A Kalandula-vízesés körülbelül 105 méter (344 láb) magas és 400 méter (1312 láb) széles, ami Afrika egyik legnagyobb víztérfogatú vízesésévé teszi. A vízesés különösen látványos az esős évszakban, amikor a víz áramlása a csúcson van, lenyűgöző zuhatagot hozva létre, amelyet buja növényzet vesz körül. Egy másik jelentős vízesés a Pungu À Ngola-vízesés, amely szintén lenyűgöző méretekkel büszkélkedhet.

Megjegyzés: Ha önállóan tervez utazni, ellenőrizze, hogy szüksége van-e nemzetközi vezetői engedélyre Angolában autó bérléshez és vezetéshez.

4. tény: Az ország neve a Ndongo királyok címéből származik

Az “Angola” név a “Ngola” címből származik, amelyet a Ndongo királyság királyai használtak, egy hatalmas állam, amely a portugál gyarmatosítás előtt létezett a régióban. A Ndongo királyság Angola egyik kiemelkedő pre-koloniális állama volt, fővárosa pedig a mai Luanda közelében helyezkedett el.

Amikor a portugálok a 15. század végén megérkeztek, találkoztak a Ndongo királysággal, és elkezdték használni a “Ngola” címet a föld és uralkodói megnevezésére. Idővel ez a cím “Angola”-vá fejlődött, és ez lett az ország neve, amikor Angola 1975-ben kivívta függetlenségét Portugáliától.

5. tény: Luandát a portugálok alapították

Luanda, Angola fővárosa, 1575-ben alapították a portugálok, eredetileg “São Paulo da Assunção de Loanda” néven. A gyarmati időszakban kulcsszerepet játszott a portugálok számára, megkönnyítve a kereskedelmet, különösen a rabszolgák, elefántcsont és egyéb áruk kereskedelmét.

Az elmúlt években Luanda hírnevet szerzett mint az egyik legdrágább város a külföldiek számára világszerte. A magas megélhetési költségeket olyan tényezők okozzák, mint a korlátozott lakhatási lehetőségek, az olaj- és gázipar által hajtott virágzó gazdaság, valamint az áruk és szolgáltatások iránti jelentős kereslet, amely gyakran meghaladja a helyi kínálatot. Különböző jelentések szerint, beleértve a Mercer és más külföldiek felméréseit, Luanda megélhetési költségeit a magas bérleti díjak befolyásolják, különösen a kívánatos negyedekben, valamint a drága importált áruk.

6. tény: Afrika leggazdagabb nője Angolában él

Ő José Eduardo dos Santos korábbi angolai elnök lánya, aki 1979-től 2017-ig irányította az országot. Isabel dos Santos különböző üzleti vállalkozások révén gyűjtötte össze vagyonát, beleértve a jelentős befektetéseket a távközlésbe, bankrendszerbe és olajiparra, többek között más ágazatokba.

Legfigyelemreméltóbb befektetései közé tartozik a részesedés az Unitelben, Angola egyik legnagyobb távközlési vállalatában, és jelentős részesedések más vállalkozásokban Afrikában és Európában. Pénzügyi sikere ellenére Isabel dos Santos vagyona vitatott téma volt, különösen a családjának politikai kapcsolataihoz kötődő korrupciós és rossz gazdálkodási vádak miatt.

Az elmúlt években vagyona vizsgálat alá került, és jogi kihívások merültek fel, különösen apja elnökségének befejezése után.

7. tény: Az Angolában endemikus óriás fekete antilop kihaltnak gondolták

Az óriás fekete antilop, amely “óriás szablyaszarvú antilop” (Hippotragus niger variani) néven ismert, egy Angolában endemikus faj. Éveken át kihaltnak gondolták a kiterjedt vadászat és élőhely-vesztés miatt az angolai polgárháború során, amely 1975-től 2002-ig tartott. Az antilopot feltűnő fekete bundája és lenyűgöző hosszú, ívelt szarvai jellemzik.

Azonban a 2000-es évek elején a természetvédők izgatottan fedeztek fel egy kis populációt ezekből az antilopokból a vadonban, konkrétan a Cangandala Nemzeti Parkban és a környező területeken. Ez a felfedezés megújult erőfeszítéseket indított el védelmük és megőrzésük érdekében. Az óriás szablyaszarvú antilop ma Angola vadon élő állatvilág örökségének szimbóluma, és a természetvédelmi kezdeményezések középpontjába került, amelyek célja élőhelyük megóvása és populációjuk növelése.

8. tény: Angolának a világ egyik legfiatalabb lakossága van

Angolának a világ egyik legfiatalabb lakossága van, állampolgárainak jelentős része 25 év alatti. A lakosság körülbelül 45%-a 15 év alatti, ami magas születési arányszámokat és viszonylag alacsony medián életkort tükröz, amely körülbelül 19 év. Ez a fiatalos demográfia több tényező eredménye, beleértve a történelmileg magas termékenységi arányokat és az egészségügyi javulást, amely alacsonyabb csecsemőhalandósághoz vezetett.

A fiatal lakosság jelenléte egyszerre kínál lehetőségeket és kihívásokat Angola számára. Egyrészt lehetőséget nyújt egy élénk munkaerőre és innovációra, gazdasági növekedést és társadalmi változást ösztönözve. Másrészt jelentős kihívásokat jelent, beleértve a megfelelő oktatás, munkahelyteremtés és egészségügyi szolgáltatások szükségességét ennek a növekvő demográfiának a támogatására.

9. tény: Angolának sok nemzeti parkja és védett területe van

Figyelemre méltó közöttük az Iona Nemzeti Park, amely délnyugaton található, lenyűgöző tájairól és egyedi vadon élő állatvilágáról ismert, beleértve a sivataghoz alkalmazkodott elefántokat. A Kissama Nemzeti Park, Luanda közelében, az ország egyik legrégebbi parkja, és a vadon élő állatok védelmére összpontosít, beleértve az afrikai elefántok és zsiráfok visszatelepítését. A Cangandala Nemzeti Park kritikus az óriás szablyaszarvú antilop megőrzése szempontjából.

10. tény: Angolának problémái vannak a taposóaknák eltakarításával

Angola jelentős kihívásokkal szembesül a taposóaknák eltakarítása terén, ami az elhúzódó polgárháború maradandó következménye, amely 1975-től 2002-ig tartott. A konfliktus alatt milliónyi taposóaknát helyeztek el az országban, különösen vidéki területeken és korábbi csatatereken, ami komoly kockázatot jelent a civilek számára és akadályozza a mezőgazdasági fejlődést.

Ezeknek a taposóaknáknak az eltakarítására irányuló erőfeszítések folyamatosak, amelyeket nemzetközi szervezetek és helyi kezdeményezések támogatnak. Azonban a folyamat lassú és költséges, nagy területek még mindig érintettek. A taposóaknák jelenléte nemcsak az életeket veszélyezteti, hanem korlátozza a termékeny földhöz való hozzáférést is, akadályozva a gazdasági növekedést és az élelmiszerbiztonságot.