10 érdekes tény Kazahsztánról

Gyors tények Kazahsztánról:

• Lakosság: Körülbelül 18,8 millió ember.
• Hivatalos nyelv: Kazah.
• Főváros: Asztana.
• Valuta: Kazahsztáni tenge.
• Kormányforma: Köztársaság elnöki rendszerrel.
• Fő vallás: Iszlám.
• Földrajz: A világ legnagyobb szárazfölddel körülvett országa, Oroszország, Kína, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán határolja.

1. tény: Kazahsztánnak van a leghosszabb szárazföldi határa

A Kazahsztán-Oroszország határ a világ leghosszabb szárazföldi határa két ország között, körülbelül 7644 kilométer (4750 mérföld) hosszan húzódik. Ez a hatalmas határ változatos terepen halad át, beleértve síkságokat, hegyeket és sivatagokat, tükrözve a régió földrajzi sokszínűségét. Jelentős geopolitikai határként szolgál, formálva a kereskedelmet, kulturális cserét és diplomáciai kapcsolatokat Kazahsztán és Oroszország között.

2. tény: Az Asztana főváros szó szerint fővárost jelent kazahul

Az Asztana név „főváros”-t jelent kazah nyelven. 1997-ben választották Kazahsztán fővárosává, leváltva Almatit, és 2019-ben hivatalosan Nur-Szultanra nevezték át az ország első elnöke, Nurszultan Nazarbajev tiszteletére. Miután leváltották a hatalomból, a város visszakapta az Asztana nevet. Asztana az ország második legnépesebb városa és Kazahsztán politikai, kulturális és gazdasági központjaként szolgál, modern építészetet és infrastruktúrát mutatva be, tükrözve a nemzet jövőbeli törekvéseit.

3. tény: Kazahsztán ad otthont a Bajkonuri Űrközpontnak

Kazahsztán ad otthont a Bajkonuri Űrközpontnak, a világ első és legnagyobb működő űrkilövő létesítményének. Bajkonurból indult Jurij Gagarin szovjet űrhajós, aki 1961. április 12-én megtette a történelmi első emberes űrrepülést. Gagarin utazása monumentális eredményt jelentett az űrkutatásban és megerősítette Bajkonur jelentőségét az űrrepülés történetében. Ma Bajkonur továbbra is kulcsfontosságú központ az űrmissziók számára, elsődleges kilövőhelyként szolgálva a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) irányuló személyzetes küldetésekhez és különféle műholdkilövésekhez.

4. tény: Kazahsztán a sztyeppei török nyelvű törzsek földje

Kazahsztán változatos kulturális tájképpel rendelkezik, amelyet története és demográfiája formált. Történelmileg nomád török nyelvű törzsek lakták, a hatalmas sztyeppék szolgáltak hagyományos hazájukként. Orosz uralom alatt, majd később a Szovjetunió részeként Kazahsztán jelentős demográfiai változásokon ment keresztül, beleértve különféle etnikai csoportok beáramlását a szovjet köztársaságokból.

Ma Kazahsztán több mint 120 etnikai csoport otthona, gazdag kultúrák, nyelvek és hagyományok szőttesét képviselve. Míg a kazahok alkotják a többségi etnikai csoportot, jelentős kisebbségi populációk közé tartoznak az oroszok, üzbégek, ukránok, ujgurok és németek, többek között.

5. tény: A kazahok lovakhoz való viszonya egyedülálló

A lovak különleges jelentőséggel bírnak a kazah társadalomban, az erőt, szabadságot és nomád hagyományt szimbolizálva. Történelmileg a lovak nélkülözhetetlen társak voltak a nomád kazahok számára, közlekedést, táplálékot és társaságot biztosítva Közép-Ázsia hatalmas sztyeppéin.

A lóhús és a lótejből készült hagyományos ital, amelyet „kumisz”-nak vagy „kumys”-nak neveznek, egyaránt a kazah konyha és kultúra szerves részei. A lóhúst gyakran fogyasztják különféle ételekben, mint például a „besbarmak”, egy hagyományos kazah étel, amely főtt lóhúsból áll tésztával tálalva. A kumisz fermentált tejtermék, amelyet kancatej erjesztésével készítenek, és kulturális jelentőséggel bír a vendégszeretet és nomád örökség szimbólumaként Kazahsztánban. Mind a lóhús, mind a kumisz a kazah kulináris hagyományok dédelgetett elemei, tükrözve az ország nomád múltját és mély kapcsolatát természeti környezetével.

6. tény: Kazahsztán a legnagyobb szárazfölddel körülvett ország

Kazahsztán büszkélkedhet azzal, hogy a világ legnagyobb szárazfölddel körülvett országa. Közép-Ázsiában található, körülbelül 2,7 millió négyzetkilométer (1,05 millió négyzetmérföld) hatalmas területet fed le. Annak ellenére, hogy nincs közvetlen hozzáférése az óceánhoz, Kazahsztán változatos tájakat büszkélkedhet, beleértve sztyeppéket, sivatagokat, hegyeket és tavakat, így földrajzilag változatos és stratégiailag fontos nemzetté válik Eurázsia szívében.

7. tény: Vannak UNESCO Világörökségi helyszínek Kazahsztánban

A Selyemút, a Keletet és Nyugatot összekötő ősi kereskedelmi útvonalak hálózata, Kazahsztánon keresztül vezetett. Az ország stratégiai helyzete Közép-Ázsiában kulcsfontosságú csomóponttá tette a Selyemút mentén, évszázadokon át elősegítve a kereskedelmet és kulturális cserét a civilizációk között.

Rengeteg látogatható helyszín van itt. De ezt a hármat lehet a fő helyszíneknek tekinteni:

1. Khoja Ahmed Yasawi mauzóleuma Turkesztánban: Ez az építészeti remekű a 12. századi szufi költő és filozófus Khoja Ahmed Yasawi emlékére épült. A Turkesztán városában található mauzóleum lenyűgöző türkiz kupoláról és bonyolult csempemunkáról híres, a timurid építészet remekét képviselve. Jelentős zarándokhelyként szolgál a muszlimok számára és bemutatja Kazahsztán gazdag kulturális és spirituális örökségét.
2. Petroglif sziklák Tamgaly régészeti tájában: A Tamgaly-szurdokban található helyszín több ezer petroglif otthona, amelyek a bronzkorig nyúlnak vissza. A petroglif sziklák a mindennapi élet, rituálék és állatok jeleneteit ábrázolják, értékes betekintést nyújtva a régiót lakó ősi kultúrákba. A helyszín fontos régészeti és kulturális kincs, ablakot nyitva Kazahsztán őstörténeti múltjába.
3. Saryarka – Észak-Kazahsztán sztyeppéi és tavai: Ez az UNESCO-helyszín Észak-Kazahsztán hatalmas sztyeppe és tórendszer ökoszisztémáit foglalja magában. Kritikus élőhelyként szolgál számos vándormadár faj számára és gazdag biodiverzitást támogat flórában és faunában. A tájat kiterjedt gyepek, vizes élőhelyek és sós tavak jellemzik, bemutatva a régió egyedülálló természeti örökségét. A helyszín kulturális jelentőséggel is bír, mivel évszázadok óta nomád népek lakják.

Megjegyzés: Ha tervezi az ország meglátogatását, ellenőrizze, hogy szüksége van-e Nemzetközi Vezetői Engedélyre Kazahsztánban a vezetéshez.

8. tény: A legészakibb flamingó fészkelőhely Kazahsztánban van

A Tengiz-Korgalzhyn tórendszer, amely Közép-Kazahsztánban található. Ez a terület, amelyet UNESCO Világörökségi helyszínnek nyilvánítottak, fontos vizes élőhely, amely kritikus szaporodási területként és pihenőhelyként szolgál a vándormadarak számára, beleértve akár 36 000 flamingót is.

A szaporodási időszakban több ezer rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) gyűlik össze a Tengiz-Korgalzhyn tórendszerben fészkelni és felnevelni fiókáikat. A sekély vizek és bőséges táplálékforrások ideális élőhelyet teremtenek ezeknek az elegáns madaraknak.

9. tény: Van egy tó Kazahsztánban, amely egyszerre édes és sós

A Balkas-tó, amely Délkelet-Kazahsztánban található. A Balkas-tó Közép-Ázsia egyik legnagyobb tava és egyedülálló abban, hogy mind édes, mind sós részekkel rendelkezik.

A Balkas-tó keleti része édesvizű, különféle folyók és patakok táplálják, beleértve az Ili folyót. Ez az édesvizű rész változatos vízi élővilágot támogat és fontos élőhelyként szolgál halak, madarak és más vadállatok számára.

Ezzel szemben a Balkas-tó nyugati része sós, magasabb sótartalommal az édesvizű források beáramlásának hiánya miatt. A tó ezen sós része inkább egy sekély szárazföldi tengerhez hasonlít és sós környezethez alkalmazkodott különböző növény- és állatfajokat támogat.

10. tény: Kazahsztán főként éles kontinentális éghajlattal rendelkezik

Kazahsztán elsősorban éles kontinentális éghajlatot tapasztal területének nagy részén. Ezt a típusú éghajlatot forró nyarak és hideg telek jellemzik, jelentős hőmérséklet-ingadozásokkal az évszakok között és nappal és éjszaka között.

A nyári hónapokban a hőmérséklet magas szintekre emelkedhet, gyakran meghaladva a 30°C-ot (86°F) és néhány régióban még a 40°C-ot (104°F) is elérve, különösen az ország déli részein. Ezzel szemben a telek jellemzően hidegek, a hőmérséklet fagypont alá csökken, gyakran -20°C (-4°F) és -40°C (-40°F) között mozog. Erős havazás gyakori, különösen Észak- és Közép-Kazahsztánban.

A kontinentális éghajlat Kazahsztánban sajátos éghajlati jelenségeket is hoz, mint például erős szelek, porviharok és gyors hőmérséklet-változások. Ezek az éghajlati feltételek jelentős hatással vannak Kazahsztán életének különféle aspektusaira, beleértve a mezőgazdaságot, közlekedést és városi infrastruktúra tervezést.