10 érdekes tény Guinea-Bissauról

Gyors tények Guinea-Bissauról:

• Népesség: Körülbelül 2,1 millió ember.
• Főváros: Bissau.
• Hivatalos nyelv: Portugál.
• Egyéb nyelvek: Kriol (széles körben beszélt), balanta, fula és számos más őshonos nyelv.
• Pénznem: Nyugat-afrikai CFA frank (XOF).
• Kormányforma: Félelnöki köztársaság.
• Fő vallás: Túlnyomórészt iszlám, keresztény és hagyományos hitű közösségekkel.
• Földrajz: A nyugat-afrikai parton fekszik, északon Szenegállal, délkeleten Guineával, nyugaton pedig az Atlanti-óceánnal határos. Az ország egy szárazföldi régiót és a Bijagós-szigetvilágot tartalmazza, amely több mint 80 szigetből áll.

1. tény: Guinea-Bissaunak majdnem száz szigete van

Guinea-Bissaunak kiterjedt szigetvilága van, amely Bijagós-szigetek néven ismert, és körülbelül 88 szigetből áll. Az Atlanti-óceánban, a partoktól távol található ez az egyedülálló szigetvilág gazdag biodiverzitásáról és lenyűgöző természeti tájairól ismert. Ezek közül csak körülbelül 20 sziget lakott, a többi nagyrészt érintetlen maradt, menedéket nyújtva a változatos vadvilágnak, beleértve a tengeri teknősöket, a lamantinokat és a madárfajok széles skáláját.

A Bijagós-szigetek ökológiai jelentőségük miatt UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánítottak, és fontos kulturális és spirituális régió az őshonos bijagós nép számára.

2. tény: A függetlenség óta számos kormánypuccs és polgárháború volt az országban

Amióta 1973-ban (nemzetközileg 1974-ben elismerve) függetlenséget nyert Portugáliától, Guinea-Bissau jelentős politikai instabilitást tapasztal, amelyet többszöri puccs és polgári zavargások jellemeznek. Az ország katonai puccsok, puccs-kísérletek és politikai merényletek sorozatával nézett szembe, amelyek megzavarták a kormányzást és a fejlődést.

Az egyik legjelentősebb konfliktus a Guinea-bissaui polgárháború volt 1998-tól 1999-ig, amely széles körű pusztítást, kitelepítést és a kormányzati működés ideiglenes leállását eredményezte. A gyakran katonai frakciók által befolyásolt politikai feszültségek továbbra is befolyásolják Guinea-Bissau stabilitását, ami Nyugat-Afrika egyik politikailag ingataganabb nemzetévé teszi.

3. tény: Guinea-Bissau alacsony élettartammal rendelkezik és széles körű szegénységgel néz szembe

Guinea-Bissauban a várható élettartam körülbelül 59 év (a legfrissebb becslések szerint), ami jelentősen alacsonyabb a világátlagnál. Számos tényező járul hozzá ehhez, beleértve az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférést, a fertőző betegségek, például a malária és tuberkulózis magas arányát, valamint a tiszta víz és szennyvízelvezetés hiányát.

A szegénység továbbra is elterjedt, a lakosság jelentős része él a szegénységi küszöb alatt. A gazdasági kihívásokat súlyosbítja a politikai instabilitás, amely akadályozta a gazdasági fejlődést és az alapvető szolgáltatások nyújtását. A lakosság nagy része a mezőgazdaságból él, a kesudió az elsődleges exportcikk, de sokan küzdenek az alapvető szükségletek kielégítéséért az alacsony termelékenység és a korlátozott infrastruktúra miatt.

4. tény: Guinea-Bissau a kokain-kereskedelem egyik fő országa

Guinea-Bissau jelentős átutazási ponttá vált a kokain-kereskedelem számára, különösen Dél-Amerikából Európába. Az ország gyenge kormányzása, áteresztő határai és korlátozott rendőrségi erőforrásai sebezhetővé tették a nemzetközi drogkartellek számára, amelyek kihasználják ezeket a körülményeket a kokain Nyugat-Afrikán keresztüli szállítására.

Guinea-Bissau atlanti-óceáni helyzete, kombinálva számos szigetével és elszigetelt kikötőivel, stratégiai hozzáférési pontokat biztosít a csempészéshez. A drogkereskedelem súlyos társadalmi és politikai hatást gyakorolt az országra, hozzájárulva a korrupcióhoz és tovább destabilizálva az amúgy is törékeny politikai rendszert. Ez a tiltott kereskedelem miatt egyesek “narko-államnak” nevezik Guinea-Bissaut, mivel a drogkereskedők időnként befolyásolták a politikai személyiségeket és a helyi gazdaságokat.

5. tény: A korábbi főváros egy szigeten volt és most hanyatlásban van

Guinea-Bissau korábbi fővárosa, Bolama a Bolama-szigeten található és hanyatlásnak indult. Bolama a portugál gyarmati időszakban szolgált fővárosként 1941-ig, amikor a fővárost Bissauba helyezték át a szárazföldre a jobb infrastruktúra és közigazgatási létesítmények miatt.

Azóta Bolama jelentős gazdasági és szerkezeti hanyatlást tapasztalt, sok gyarmati kori épület ma elhagyatott vagy romokban hever. A valamikor stratégiai gyarmati központnak tervezett város népessége megfogyatkozott, és ma olyan kihívásokkal néz szembe, mint a korlátozott gazdasági lehetőségek és a rossz infrastruktúra.

6. tény: Guinea-Bissau lenyűgöző hagyományos gyakorlatoknak ad otthont

Különböző etnikai csoportok között, különösen a balanta és manjaco népeknél, a fiatal fiúk beavatási szertartásai kulcsfontosságú ceremóniák, amelyek a felnőtté válás átmenetét jelzik. Ezek a szertartások hetekig tarthatnak és olyan rituálékat tartalmaznak, amelyek próbára teszik a fiúk erejét, kitartását és tudását, valamint leckéket a közösségük értékeiről és felelősségeiről.

Az ősi szentélyek szintén alapvetőek sok közösségben, mint imádkozási helyek és kapcsolat az ősökkel. Ezek a szentélyek tisztelik az elhunyt családtagok szellemeit, akikről úgy hiszik, hogy befolyásolják az élőket és útmutatást és védelmet nyújtanak. A szentélyeknél végzett rituálék gyakran áldozatokat és szertartásokat tartalmaznak, amelyeket közösségi vének vagy spirituális vezetők irányítanak.

7. tény: Zöld teknősök fészkelnek Guinea-Bissauban

A zöld tengeri teknősök (Chelonia mydas) Guinea-Bissau strandjain fészkelnek, különösen a Bijagós-szigetvilágban. Ez a szigetcsoport kritikus élőhelyet biztosít ezeknek a veszélyeztetett teknősöknek, amelyek hatalmas távolságokat utaznak át az Atlanti-óceánon, hogy visszatérjenek ezekre a partokra tojásaik lerakására.

Guinea-Bissau parti vizei és szigetei viszonylag zavartalan környezetet biztosítanak ezeknek a teknősöknek, köszönhetően a helyi közösségek és nemzetközi szervezetek által vezetett természetvédelmi erőfeszítéseknek.

Megjegyzés: Ha tervezi az ország meglátogatását, előre ellenőrizze, hogy szüksége van-e Nemzetközi Vezetői Engedélyre Guinea-Bissauban autó bérléshez és vezetéshez.

8. tény: Guinea-Bissau nagyszabású fesztiváloknak ad otthont

Guinea-Bissau élénk, nagyszabású fesztiváloknak ad otthont, amelyek tükrözik az ország gazdag kulturális sokszínűségét és hagyományos örökségét. Az egyik legkiemelkedőbb a Bissaui Karnevál, amelyet nagy lelkesedéssel ünnepelnek a fővárosban, Bissauban. Az évente megrendezett fesztivál afrikai hagyományokat ötvöz portugál gyarmati hatásokkal, és színes felvonulásokat, díszes jelmezeket, táncot, zenét és különböző etnikai csoportok előadásait tartalmazza. Ez egy alkalom a közösségeknek egyedi szokásaik bemutatására és az egész országból származó embereknek az összejövetelre ünneplés közben.

Egy másik jelentős kulturális esemény a Kusunde Fesztivál, amelyet a bijagós nép ünnepel a Bijagós-szigeteken. Ez a fesztivál hagyományos zenét, táncokat és rituálékat tartalmaz, amelyek tisztelik őseikét és a természeti környezetet, hangsúlyozva kulturális örökségük fontosságát és szoros kapcsolatukat a földdel és tengerrel.

9. tény: Guinea-Bissau a kesudió főtermelője

Guinea-Bissau jelentős kesudió-termelő, amely az ország fő készpénznövénye és exportterméke. A kesudió-termelés központi szerepet játszik Guinea-Bissau gazdaságában, az ország exportbevételeinek körülbelül 90%-a a kesudiótól származik. Ez az iparág a vidéki lakosság nagy részének megélhetését támogatja, mivel sok kisméretű farmer a kesudió-termesztésre támaszkodik a jövedelemért.

A kesudió-betakarítási szezon kritikus időszak Guinea-Bissau gazdasági ciklusában, és az ország a globális nyers kesudió-termelők élvonalába tartozik. A korlátozott feldolgozó infrastruktúra miatt azonban a kesudiók nagy része nyers formában kerül exportálásra, elsősorban Indiába és Vietnamba, ahol feldolgozzák és nemzetközi piacokra értékesítik.

10. tény: A terület körülbelül 70%-a erdős és a part mocsaras

Az ország gazdag trópusi erdőkben, amelyek esőerdőket és száraz erdőket egyaránt tartalmaznak, és a növény- és állatfajok széles skáláját támogatják. Ezek az erdők nemcsak a biodiverzitás szempontjából kulcsfontosságúak, hanem a helyi gazdaság számára is, mivel olyan erőforrásokat biztosítanak, mint a faanyag és a nem-fa erdei termékek. A erdőirtás és fakitermelés azonban aggodalmakat vetett fel a környezeti fenntarthatóság kapcsán.

Guinea-Bissau parti területét mocsaras vizes élőhelyek jellemzik, különösen a Bijagós-szigetvilágban és a Bolama-Bijagós régióban. Ezek a területek mangrove erdőknek adnak otthont és fontos ökoszisztémákat szolgálnak a tengeri élővilág számára, beleértve a halakat és a vándormadár-fajokat.