Gyors tények Franciaországról:
- Népesség: Körülbelül 68 millió ember.
- Főváros: Párizs.
- Hivatalos nyelv: Francia.
- Pénznem: Euró (EUR).
- Kormányforma: Egységes félelnöki köztársaság.
- Fő vallás: Kereszténység, a lakosság jelentős része vallástalan vagy más hiteket követ.
- Földrajz: Nyugat-Európában található, határos Belgiummal, Luxemburggal, Németországgal, Svájccal, Olaszországgal, Spanyolországgal, Andorrával és Monacóval, tengerparttal az Atlanti-óceán, a La Manche és a Földközi-tenger mentén.
1. tény: A párizsi Louvre a világ leglátogatottabb múzeuma
Évente világszerte milliók látogatják meg, hogy megcsodálják kiterjedt művészeti gyűjteményeit, beleértve az ikonikus remekműveket, mint a Mona Lisa, a Milos-i Vénusz és a samothrakéi Niké.
A Louvre mint top turisztikai célpont státuszát tovább erősíti történelmi jelentősége, építészeti nagyszerűsége és változatos kiállításainak sokasága, amely különböző korszakokat és kultúrákat ölel fel. Központi elhelyezkedése Párizs szívében, a Szajna partján szintén hozzájárul népszerűségéhez a francia főváros látogatói körében.

2. tény: A párizsiak nem szerették a Párizsi Tornyot, amikor felépült
Amikor az Eiffel-tornyot először megépítették az 1889-es Exposition Universelle-re (Világkiállítás) Párizsban, kritikákkal és vegyes reakciókkal találkozott egyes párizsiak és a művészeti közösség tagjai részéről. Néhány kritikus szemfenysértőnek tartotta a tornyot, amely összeütközött a város hagyományos építészetével, míg mások az ipari megjelenését bírálták.
Azonban a kezdeti vita és szkepticizmus ellenére az Eiffel-torony fokozatosan elfogadottságot és csodálatot szerzett az idő múlásával, végül Párizs egyik legikonikusabb szimbólumává és világszerte szeretett nevezetességgé vált.
3. tény: A Tour de France több mint 100 éves
Először 1903-ban rendezték meg, és azóta a kerékpársport világ egyik legrangosabb és legikonikusabb eseményévé vált. A verseny jellemzően három hétig tart júliusban, és több ezer kilométert fed le Franciaország különböző régióiban, alkalmanként a szomszédos országokban is szakaszokkal.
Az évek során a Tour de France fejlődött formátum, útvonal és népszerűség tekintetében, vonzva millió nézőt az útvonal mentén és még több millió nézőt világszerte, akik a televízióban vagy online követik a versenyt.

4. tény: A francia finomságok közé tartoznak a békák és csigák
A békacomb (cuisses de grenouille) és a csigák (escargots) finomságnak számítanak a francia konyhában. Bár egyeseknek szokatlannak tűnhetnek, mind a békacomb, mind a csigák évszázadok óta a hagyományos francia gasztronómia részei.
A békacombot jellemzően bundázva sütik ki vagy fokhagymával és petrezselyemmel pirítják, így olyan ételt kapnak, amely kívül ropogós, belül puha. Gyakran úgy írják le, hogy textúrája hasonló a csirkeszárnyakhoz, íze pedig enyhe és finom.
A csigákat viszont általában fokhagymás és petrezselymes vajszószban főzik, és a héjukban tálalják. Az escargot-t földes ízéért és rágós textúrájáért értékelik, amelyet a gazdag, pikáns szósz tovább fokoz.
5. tény: Franciaország nagy mennyiségű sajtot és bort termel
Franciaország híres sajt- és bortermeléséről, amelyek az ország kulináris örökségének és kulturális identitásának szerves részei. Franciaország gazdag sajtválasztékkal büszkélkedhet, több mint 1200 különböző fajtával, a puha és krémes Brie-től a csípős Roquefort-ig és a diós Comté-ig. Franciaország minden régiójának saját, jellegzetes sajtgyártási hagyományai, technikái és specialitásai vannak, tükrözve az ország változatos földrajzát, éghajlatát és mezőgazdasági gyakorlatait.
Hasonlóképpen, Franciaország a világ vezető bortermelői közé tartozik, kivételes minőségű és változatos borokról ismert. Az ország borvidékei, mint például Bordeaux, Burgundia, Champagne és a Loire-völgy, széles skálájú borokat termelnek, beleértve a vörös, fehér, rosé és pezsgő fajtákat. A francia borokat terroir-vezérelt ízük, komplexitásuk és elegenciájuk miatt ünneplik, így a borentuziasták és szakértők világszerte keresik őket.
A sajt- és bortermelés mélyen gyökerezik a francia kultúrában, mindkét termék fontos szerepet játszik a mindennapi életben, társasági összejövetelekben és kulináris hagyományokban.

6. tény: Franciaország gazdag irodalmi tehetségekben
A francia irodalom jelentős hozzájárulásokat tett a világirodalomhoz, neves írókat, költőket és drámaírókat hozva létre, akiknek művei maradandó hatást gyakoroltak az irodalmi kultúrára.
A legünnepeltebb francia irodalmi alakok közé tartoznak olyan regényírók, mint Victor Hugo (“A nyomorultak” és “A Notre-Dame-i toronyőr” szerzője), Gustave Flaubert (“Madame Bovary”), Marcel Proust (“Az eltűnt idő nyomában”) és Albert Camus (“Az idegen”). A költészetben Franciaország olyan befolyásos költőket adott, mint Charles Baudelaire, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine, akiknek műveit lírai szépségükért és innovatív stílusukért ünneplik.
A francia drámaírók szintén jelentős hozzájárulásokat tettek a színművészethez, olyan drámaírókkal, mint Molière, Jean Racine és Jean-Paul Sartre, akik időtlen műveket alkottak, amelyeket világszerte továbbra is előadnak és tanulmányoznak.
7. tény: Franciaországnak számos trópusi éghajlatú tengerentúli területe van
Franciaországnak több tengerentúli területe található a világ különböző régióiban, beleértve a Karib-tengert, az Indiai-óceánt és a Csendes-óceánt, amelyek trópusi éghajlattal rendelkeznek. Ezek a területek, amelyeket départements d’outre-mer (tengerentúli départementek), collectivités d’outre-mer (tengerentúli kollektivitások) vagy territoires d’outre-mer (tengerentúli területek) néven ismernek, Franciaország szerves részei és a francia törvények és közigazgatás alá tartoznak.
Franciaország trópusi éghajlatú tengerentúli területei közé tartoznak:
- Francia Guyana: Dél-Amerika északkeleti partján található, Francia Guyana sűrű trópusi erdőiről, változatos vadon élő állatvilágáról és trópusi éghajlatáról ismert.
- Martinique: A Karib-tenger keleti részén található, Martinique egy sziget, amely buja tájairól, vulkáni csúcsairól és homokos strandjairól, valamint egész évben meleg hőmérséklettel jellemezhető trópusi éghajlatáról ismert.
- Guadeloupe: A Karib-tengeren található, Guadeloupe egy szigetcsoport, amely több szigetből áll, beleértve Basse-Terre-t és Grande-Terre-t. Trópusi éghajlata meleg hőmérsékletekkel és magas páratartalommal jellemezhető.
- Réunion: Az Indiai-óceánon, Madagaszkártól keletre található, Réunion egy sziget, amely vulkáni tájairól, korallzátonyairól és trópusi erdőiről ismert, meleg és párás éghajlattal.
Megjegyzés: Ha nem európai uniós állampolgár, szükséged lehet nemzetközi vezetői engedélyre ahhoz, hogy autót bérelj és vezess Franciaországban.

8. tény: A százéves háború valójában 116 évig tartott
A százéves háború Anglia és Franciaország között vívott konfliktusok sorozata volt 1337-től 1453-ig, körülbelül 116 éven át. A háborút csaták, ostromok és diplomáciai manőverek sorozata jellemezte a franciaországi területek, beleértve Aquitania hercegségét, amely az angol korona tulajdonában volt, feletti irányításért.
A százéves háborút olyan jelentős események jellemezték, mint a crécy-i (1346), poitiers-i (1356) és agincourt-i (1415) csaták, valamint olyan kiemelkedő személyiségek beavatkozása, mint Jeanne d’Arc, aki kulcsszerepet játszott a francia erők összefogásában a háború későbbi szakaszaiban.
Neve ellenére a százéves háború nem egy évszázadon át tartó folyamatos harcokból állt, hanem konfliktusok sorozatából és időszakos béke- és fegyverszüneti tárgyalási időszakokból. A háború hivatalosan a castilloni szerződés aláírásával ért véget 1453-ban, amely megerősítette a francia ellenőrzést a vitatott területek nagy része felett, és megjelölte az angol erők végső kiűzését Franciaország szárazföldjéről.
9. tény: Franciaországban van egy modern kastély, amelyet a semmiből építettek fel középkori technológiával
A Guédelon-kastély egy modern kastély Burgundiában, Franciaországban, amelyet középkori építési technikák és anyagok felhasználásával építettek. A kastély építése 1997-ben kezdődött, mint kísérleti régészeti projekt azzal a céllal, hogy a semmiből újra létrehozzanak egy 13. századi középkori kastélyt.
A guédeloni építők és kézművesek hagyományos módszereket és eszközöket használnak, amelyeket a középkorban alkalmaztak, beleértve a kőbányászatot, a faszerkezetes építést, az ácsmunkát, a kovácsolást és a fazekasságot. A projekt célja betekintést nyújtani a középkori építési módszerekbe, építészetbe és mindennapi életbe, valamint a hagyományos kézművesség megőrzése és népszerűsítése.
Az évek során a Guédelon-kastély népszerű turisztikai attrakcióvá vált, világszerte vonzva látogatókat, akik azért jönnek, hogy megnézzék az építési folyamatot és megismerjék a középkori történelmet és kultúrát. A projekt folyamatban van, azzal a céllal, hogy kizárólag középkori módszerek és anyagok felhasználásával fejezzék be a kastélyt.

10. tény: Nehéz elhinni, hogy a croissant nem Franciaországból származik
Bár a croissant erősen kötődik a francia konyhához, nem Franciaországból származik. Eredete Ausztriába vezethető vissza, ahol egy hasonló péksüteményt, a kipferl-t a 13. század óta dokumentálják. Úgy tartják, hogy a ma ismert modern croissant, leveles, vajas rétegeivel, a kipferl ihlette, és a 19. században vált népszerűvé Franciaországban.
De a bagett valóban a tipikus francia kenyér, amely Franciaországból származik. A bagett pontos eredete nem teljesen világos, de úgy tartják, hogy modern formájában a 20. század elején jelent meg. A bagett megnyúlt alakja és ropogós kérge a francia konyha kedvencévé tette, különféle kísérőkkel, mint sajtok, húskészítmények és kencék mellett tálalják.

Közzététel április 28, 2024 • 12 perc olvasási idő