10 érdekes tény Eritreáról

Gyors tények Eritreáról:

• Népesség: Körülbelül 6 millió ember.
• Főváros: Asmara.
• Hivatalos nyelvek: Tigrinya, arab és angol.
• Egyéb nyelvek: Számos őshonos nyelvet beszélnek, beleértve a tigrét, bilent és kunamát.
• Valuta: Eritreai nakfa (ERN).
• Kormányforma: Egységes egypárti elnöki köztársaság.
• Fő vallás: Kereszténység (elsősorban eritreai ortodox kereszténység), jelentős muszlim és kis egyéb vallási csoportok kisebbségével.
• Földrajz: Afrika szarvában található, nyugaton Szudánnal, délen Etiópiával, délkeleten Dzsibutival és keleten a Vörös-tengerrel határos.

1. tény: Eritrea a régészek paradicsoma

Eritrea egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye Qohaito, egy ősi város, amely a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. A lelőhely lenyűgöző romokat tartalmaz, beleértve sziklába vájt sírokat, feliratokat és ősi épületeket, amelyek értékes betekintést nyújtanak a régió korai történetébe és kereskedelmi kapcsolataiba.

A Nabta Playa régió, bár elsősorban Egyiptomhoz kötődik, Eritreába is átnyúlik, és történelem előtti sziklaművészetéről és régészeti leleteiről ismert. Ez a terület betekintést nyújt a korai emberi településekbe és azok környezetükkel való kölcsönhatásaiba.

Ezeken kívül Eritrea ősi kikötővárosa, Adulis a régi időkben fontos kereskedelmi központ volt, összekötve a Vörös-tengert Afrika belsejével. Adulis romjai, beleértve a római és akszumi építészet maradványait, kiemelik történelmi jelentőségét mint kulcsfontosságú kereskedelmi központ.

A Keren régió, amely jól megőrzött oszmán kori építészetéről ismert, és az Asmara terület, olasz gyarmati épületeivel, tovább járul hozzá az ország régészeti és történelmi gazdagságához.

2. tény: Eritrea neve a Vörös-tengerből származik

Az „Eritrea” kifejezés a görög „Erythraia” szóból származik, amely „vörös”-t jelent és a Vörös-tengerre utal.

A nevet az olasz gyarmati időszakban fogadták el a 19. század végén. Olaszország 1890-ben alapította meg Eritreát gyarmatként, és az „Eritrea” nevet választották, hogy kiemeljék az ország tengerparti elhelyezkedését a Vörös-tenger mentén. A név a Vörös-tenger görög elnevezéséből, az „Erythra Thalassa”-ból származik, amely „Vörös-tenger”-et jelent.

3. tény: Eritrea része volt az Akszumi Királyságnak

Az Akszumi Királyság, más néven Akszumi Birodalom, körülbelül a 4. és 7. század között virágzott, és befolyása kiterjedt a mai Etiópia, Eritrea, Szudán és Jemen egyes részeire.

Az Akszumi Birodalom lenyűgöző építészeti eredményeiről volt híres, beleértve a monumentális sztéléket (magas, faragott kövek) és nagyszerű templomok építését. Akszum városa (a mai észak-etiópia területén) volt a birodalom fővárosa és a kereskedelem és kultúra fő központja. Eritrea stratégiai elhelyezkedésével a Vörös-tenger mentén kulcsszerepet játszott a birodalom kereskedelmi hálózatában.

Eritrea régiója, különösen Adulis városa körül, létfontosságú kikötő volt, amely megkönnyítette a kereskedelmet az Akszumi Birodalom és a világ más részei között, beleértve a Római Birodalmat, Indiát és Arábiát. Ez a kereskedelem hozzájárult a birodalom gazdagságához és kulturális cseréihez.

Ellenőrizze, szüksége van-e Nemzetközi Vezetői Engedélyre autó bérléshez és vezetéshez Eritreában, ha egyedül tervezi beutazni az országot.

4. tény: A gyarmati időszak után Etiópia megszállta Eritreát

A 19. század végén Eritrea olasz gyarmat volt a második világháborúig, amikor brit erők foglalták el. A háború után Eritrea sorsa nemzetközi vita tárgya volt. 1951-ben az ENSZ javasolta Eritrea és Etiópia föderációját, amelyet 1952-ben elfogadtak és végrehajtottak. 1962-ben azonban Etiópia annektálta Eritreát, feloszlatva a föderációt és Eritreát Etiópia tartományává téve. Ezt az annektálást az eritreai nép akaratának figyelmen kívül hagyásával hajtották végre, ami széles körű elégedetlenséghez vezetett.

Az annektálás elhúzódó fegyveres függetlenségi harcot váltott ki, amely több mint három évtizeden át tartott. Az Eritreai Felszabadítási Front (ELF), majd később az Eritreai Népfelszabadítási Front (EPLF) vezette az ellenállást az etióp uralom ellen. A harc intenzív konfliktusokkal járt, beleértve a gerilla-háborút és politikai manővereket. A konfliktusra hatással voltak a szélesebb regionális dinamikák és a hidegháborús geopolitika is.

Az eritreai függetlenségi harc jelentős nemzetközi figyelmet és támogatást kapott. Évnyi konfliktus és tárgyalás után a helyzet 1991-ben fordulóponthoz ért, amikor az EPLF más etióp ellenzéki csoportokkal szövetségben sikeresen megdöntötte a marxista Derg rezsimet Etiópiában. 1993-ban ENSZ felügyeletével népszavazást tartottak Eritreában, ahol az eritreaiak túlnyomó többsége a függetlenségre szavazott.

5. tény: Eritrea fővárosa a gyarmati építészet jól megőrzött példája

Eritrea fővárosa, Asmara, jól megőrzött gyarmati építészetéről híres, amely egyedülálló betekintést nyújt a város múltjába. A város építészeti öröksége nagyrészt az olasz gyarmati időszaknak köszönhető, amely a 19. század végén kezdődött és a második világháború után a britek átvételéig tartott.

Asmara építészeti tájképét a modernista és hagyományos stílusok keveréke jellemzi, tükrözve az olasz tervezés hatását. A város számos példáját büszkélkedhet ennek az építészeti örökségnek, beleértve:

• Art Deco épületek: Asmara számos feltűnő Art Deco épülettel rendelkezik, amely az olasz hatás bizonyítéka a város tervezésében. Figyelemre méltó példák közé tartozik a Cinema Impero, egy elegáns mozi klasszikus Art Deco részletekkel, és a Meda Restaurant, amely a stílusra jellemző áramvonalas, geometrikus formákat mutatja be.
• Modernista építmények: A város modernista épületeket is tartalmaz, mint például a Stadion és különböző irodaépületek, amelyek az európai stílusok által befolyásolt 20. századi építészet szélesebb irányzatait illusztrálják.
• Neoklasszikus és újjáélesztő építészet: Asmara tájképét neoklasszikus építmények díszítik, beleértve az Asmara Katedrálist, amely nagyszerűséget és klasszikus arányokat mutat.

Építészeti jelentőségének elismeréseként Asmarát 2017-ben UNESCO Világörökség helyszínné nyilvánították. A kijelölés elismeri a város kivételes megőrzését a 20. század eleji modernista és gyarmati kori építészetnek, amely ritka és átfogó képet nyújt a korszak tervezési és városrendezési elveire.

6. tény: Eritrea nem szabad ország

Eritrea korlátozó politikai környezetéről és a demokratikus szabadságok hiányáról ismert. Az ország 1993-as függetlenedése óta nem tartott országos választásokat, és a kormányzó Demokráciáért és Igazságosságért Népfront (PFDJ) szoros ellenőrzést gyakorol. Isaias Afwerki elnök 1993 óta van hatalmon, politikai ellenzék nélkül.

A sajtószabadság súlyosan korlátozott; minden médium kormányzati ellenőrzés alatt áll, és független újságírás nem létezik. A kormány kritikusai zaklatásnak és bebörtönzésnek vannak kitéve. Az országnak hírhedten rossz emberi jogi múltja van, önkényes letartóztatásokról és kényszermunkáról szóló jelentésekkel.

7. tény: Eritreának gazdag víz alatti világa van

Eritrea gazdag és változatos víz alatti világgal büszkélkedhet, különösen a Vörös-tenger környékén, amely élénk tengeri ökoszisztémáiról híres. A Vörös-tenger korallzátonyai Eritrea partjainál a világ legérintetlenebb és legkevésbé zavart korallzátonyai közé tartoznak.

Fő kiemelések:

• Korallzátonyok: Eritrea korallzátonyai hemzsegnek a tengeri élőlényektől. Ezek a zátonyok létfontosságú élőhelyeket biztosítanak a fajok széles választéka számára, beleértve a színes halakat, tengeri teknősöket és változatos gerincteleneket.
• Tengeri biodiverzitás: A víz alatti ökoszisztémák a fajok széles választékát támogatják, a kis zátonyhalaktól a nagyobb nyílt tengeri fajokig. A biodiverzitás egyedülálló korall- és halfajokat tartalmaz, amelyek máshol nem gyakran találhatók meg.
• Búvárkodási lehetőségek: A Vörös-tenger tiszta vize és gazdag tengeri élete Eritreát népszerű célponttá teszi a búvárok számára. Az olyan helyek, mint a Dahlak-szigetcsoport, különösen híresek víz alatti szépségükről és kiváló búvárkodási körülményeikről.

8. tény: Eritrea a világ legforróbb országa az átlagos éves hőmérséklet tekintetében

Eritrea, különösen a Danakil-mélyedés régiója, a Föld legforróbb hőmérsékleteiről ismert. A Danakil-mélyedés, amely Etiópiába és Dzsibutiba is átnyúlik, a bolygó egyik legalacsonyabb és legforróbb helye.

• Átlagos éves hőmérséklet: A Danakil-mélyedés olyan átlagos éves hőmérsékleteket rögzített, amelyek következetesen a globálisan legmagasabbak közé tartoznak. A régió szélsőséges hőséget tapasztal, az átlagos éves hőmérsékletek gyakran meghaladják a 34°C-ot (93°F).
• Rekord hőmérsékletek: A terület a Földön valaha mért legmagasabb hőmérsékletek közül néhányat jelentett. Például a közeli Dallol területén a hőmérséklet a legforróbb hónapokban 50°C (122°F) fölé emelkedhet.
• Éghajlat: Eritrea éghajlata, különösen az alföldi régiókban, mint a Danakil-mélyedés, intenzív hőségre és száraz körülményekre jellemző, hozzájárulva hírnevéhez mint a Föld egyik legforróbb helye.

9. tény: Körülbelül egymillió éves emberi maradványokat találtak Eritreában

Eritreában jelentős régészeti leletek körülbelül egymillió éves emberi maradványokat tártak fel. Ezeket az ősi fosszíliákat a Danakil-mélyedésben fedezték fel, egy olyan régióban, amely egyedülálló geológiai jellemzőiről és szélsőséges körülményeiről ismert. A maradványok kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a korai emberi evolúcióba és vándorlásba, kiemelve Eritrea jelentőségét fajunk eredetének megértésében. Ezeknek a fosszíliáknak az ilyen zord környezetben való megőrződése ritka bepillantást nyújt a korai emberi történelembe.

10. tény: A nők hosszú ideje harcolnak a férfiak mellett Eritreában

Eritreában a nők háborúban való részvételének hagyománya az ókori időkre nyúlik vissza. Történelmi feljegyzések szerint már Kr. e. 7. században a nők aktívan részt vettek csatákban és katonai vezetésben a régióban.

A 19. század végén és a 20. század elején az eritreai nők folytatták ezt az ellenállási hagyományt. Például a 20. század elején a nők harcoltak az olasz gyarmati erők ellen az olasz-etióp háború során. Különösen a híres eritreai vezető, Saba Hadush női katonák zászlóalját vezette az olasz gyarmatosítás elleni harcban.

A közelmúltban, az Eritreai Függetlenségi Háború (1961-1991) során az Eritreai Népfelszabadítási Front (EPLF) harcosainak körülbelül 30%-a nő volt. Ezek a nők különféle szerepeket vállaltak, beleértve harci pozíciókat, orvosi támogatást és logisztikai feladatokat. Olyan nők, mint Amanuel Asrat és Hafiz Mohammed híresek lettek vezetésükről és bátorságukról a konfliktus során.