Egy kis vasútállomás Thüringia német tartományban. A sorompó leereszkedik… és a vasúti síneken egy régi Volkswagen Transporter jelenik meg, motorja búgva, homlokzatán feltűnő DB (Deutsche Bahn – Német Vasutak) emblémával! Mi az oka? A Volkswagen örökségügyi haszongépjármű részlege nemrég megszerzett egy egyedülálló motorkocsi-t az első generációs Transporter alapján, amelyet becézve “Bulli”-nak neveznek.
A vasúti közlekedésre alkalmas járművek már jóval az orosz forradalom előtt léteztek, és az első világháború alatt a vasúti használatra átalakított teherautók egész vonatokat is vontattak. A Szovjetunió vasúti csapatai sok közút-vasút járművet használtak, amelyek közül néhány polgári célokat is szolgált. Ma kétüzemű Unimogok szolgálnak a moszkvai metróban, és még 2014-ben személyesen részt vettem egy hasonló MAZ teherautó tesztelésében Fehéroroszországban.
A vasúttal kompatibilis járművek általában két kategóriába tartoznak. A kétüzemű járművek képesek aszfalton közlekedni hagyományos kerekekkel, és sínekre váltani a vezető kerekek leeresztésével. A tisztán vasúti járművek ezzel szemben teljesen felváltják a szabványos gumit acélkerekekkel, amelyek peremmel vannak ellátva.
Az energiaellátást egy 1,2 literes boxer motor biztosítja hűtéssel.
A képeken látható Transporter az utóbbi kategóriához tartozik. 1955-ben két német cég, a Martin Beilhack és a Waggon-und Maschinenbau Donauwörth egyenként 15 ilyen motorkocsi-t gyártott. Klv-20 jelölést kaptak (Kleinwagen mit Verbrennungsmotor, azaz “kis jármű belső égésű motorral”). Fő szerepük a sínek és jelzések ellenőrzésével és javításával megbízott csapatok szállítása volt. A Klv-20 egy VW T1 Kombi karosszériájából, szabványos hajtásláncból – egy 1,2 literes, léghűtéses benzinmotorból 28 LE teljesítménnyel, négyfokozatú váltóval párosítva -, valamint speciális alvázból áll, amely laprugókkal és 55 cm átmérőjű acélkerekekkel rendelkezik. A kerekek peremei alatt gumi betétek nyelik el a sínek illesztéseiből származó rázkódásokat, míg a jármű karosszériája gumitámasztokon nyugszik a fokozott kényelem érdekében.
Az acélkerekek peremei alatt – rázkódás-elnyelő gumitömbök
A rugós felfüggesztésen – szinte egy vasúti kerékpár
Az alváz alatt hidraulikusan működtetett forgószerkezet található, amely lehetővé teszi egyetlen személy számára, hogy helyben megemeli és elforgatja a járművet az irány megváltoztatásához – hasonló eszközt mutattak be Emir Kusturica “Az élet egy csoda” című filmjében.
Így forgatják meg az autót a síneken
A fékrendszer hidraulikus marad dobfékekkel, míg a kormányszerkezetet teljesen eltávolították. Következésképpen a fülkében nincs kormánykerék, csak pedálok, sebességváltó és kézifék karok, néhány műszer, valamint lámpák és ablaktörlők kapcsolói.
Az aszkéta fülkében nincs kormánykerék és visszapillantó tükör. De látható egy pár kézi kürt jelzésadáshoz: tu-tu-u, a kocsi indul!
A szabványos autós világítást két fehér reflektor váltotta fel, amelyek a karosszéria első sarkain vannak elhelyezve, valamint egyetlen piros lámpa a jobb hátsó sarokban. Érdemes megjegyezni, hogy a Transporter 400 kg-mal nehezebb a szabványos modellnél, 1550 kg-os tömegével.
A rendes fényszórók helyett – két reflektor
Hátul – egy piros lámpa
Az itt látható konkrét jármű, amelyet a Beilhack gyártott, a bajorországi Plattling depóban működött, kezdetben síntartási feladatokat látott el, majd átállt jelzéstartásra. Bár az 1970-es években kivonták a szolgálatból, a jármű szerencsére elkerülte a selejtezést. 1988-ban egy gyűjtő szerezte meg, nemrég pedig maga a Volkswagen vásárolta vissza. Képzeljék el a Volkswagen munkatársainak érzéseit az első tesztfutam során – 32 km a síneken, beleértve egy öt kilométeres alagúton és egy viadukton való áthaladást! Már nem közlekednek itt rendszeres vonatok, helyettük turistákat szállító motorkocsi-k járnak. A sínekhez kötött Transporter lenyűgözően eléri a 70 km/h csúcssebességet.
Június elején a helyreállított gyöngyszemet egy hannoveri fesztiválon mutatták be, amelyen VW mikrobusz-rajongók vettek részt. Logikus kérdés merül fel: léteznek-e hasonló járművek Oroszországban? Meglepő módon igen. A keskenynyomtávú vasúti múzeumok még mindig kiállítanak GAZ-51 teherautó alapú fülkés motorkocsi-kat, és a Pereszlavli Vasúti Múzeum még egy keskenynyomtávú ZIM személykocsit is megőriz. Ezen kívül Moszkva Sviblovo metródepójában egy GAZ-63 teherautóból átalakított sínekhez kötött hótoló található…
Fotó: Volkswagen | Fedor Lapshin
Ez egy fordítás. Az eredeti cikket itt olvashatja: Булли чух-чух: в Германии вновь поставили на рельсы VW Transporter 1955 года
Közzététel július 09, 2025 • 4 perc olvasási idő
