10 érdekes tény Türkmenisztánról

Gyors tények Türkmenisztánról:

• Népesség: Körülbelül 6 millió ember.
• Főváros: Asgabat.
• Terület: Körülbelül 488 100 négyzetkilométer.
• Valuta: Türkmén manat (TMT).
• Hivatalos nyelv: Türkmén.
• Földrajz: Közép-Ázsiában található, Türkmenisztánt hatalmas sivatagok jellemzik, beleértve a Karakum-sivatagot, és nyugaton a Kaszpi-tengerrel határos.

1. tény: Türkmenisztán több mint 70%-a sivatag

Türkmenisztánt túlnyomórészt sivatagi táj borítja, ahol a Karakum-sivatag az ország jelentős részét elfoglalja. A Karakum, ami törökül “Fekete Homok”-ot jelent, az egyik legnagyobb homoksivatag a világon, és hozzájárul Türkmenisztán száraz és arid körülményeihez. A sivatagi terep befolyásolja az ország éghajlatát és környezetét, kialakítva egyedülálló földrajzát. Annak ellenére, hogy földjének nagy része száraz, Türkmenisztán lépéseket tett természeti erőforrásainak hasznosítására, beleértve jelentős földgázkészleteit is.

2. tény: Az ország szigorú diktatúra alatt áll, ezért sok szokatlan törvény van Türkmenisztánban

Türkmenisztán autoritárius politikai rendszeréről ismert, amelyet erős központi kormányzat és korlátozott politikai szabadságok jellemeznek. A néhai Szaparmurat Nijazov elnök, majd később Gurbanguli Berdimuhamedov elnök vezetése alatt az országot kritika érte a politikai ellenzék korlátozása és a véleménynyilvánítás szabadságának beszűkítése miatt. Mivel az új elnök az előző fia, a helyzet továbbra is változatlan marad, és nem javul.

Nijazov elnök alatt átható személyi kultusz alakult ki, az elnököt dicsőítő képekkel és szobrokkal, amelyek az egész országban láthatók voltak. Türkmenisztánt kritizálták a korlátozott médiaszabadságért, a független újságírás szigorú ellenőrzéséért és az információkhoz való korlátozott hozzáférésért. A kormány történelmileg korlátozásokat helyezett a polgárok külföldi utazási lehetőségeire, bonyolult eljárásokkal az útlevelek és kiutazási vízumok megszerzéséhez.

3. tény: Ez az egyik legkevésbé látogatott ország a világon

Türkmenisztánt gyakran a világ egyik legkevésbé látogatott országának tartják a nemzetközi turizmus szempontjából. Az ország történelmileg kihívásokkal szembesült a turista vízumok megszerzése, a turizmus korlátozott infrastruktúrája és az általában zárt politikai környezet tekintetében.

Néhány tényező, amely hozzájárul ahhoz, hogy Türkmenisztán az egyik legkevésbé látogatott ország:

1. Vízumkorlátozások: A türkmén turista vízum megszerzése bonyolult folyamat volt, és az ország nem rendelkezett vízummentes rendszerrel sok nemzetiség számára.
2. Korlátozott turisztikai infrastruktúra: Türkmenisztán korlátozott turisztikai infrastruktúrával rendelkezett, beleértve a szálláslehetőségeket és közlekedési opciókat, ami kevésbé elérhetővé tette a nemzetközi turisták számára.
3. Politikai környezet: Az ország zárt politikai környezete és az független utazás korlátozásai szintén hozzájárultak az alacsonyabb turista számokhoz.

Megjegyzés: Az országban filmezési tilalmak is vannak. Abban az esetben, ha az elnök autómenete áthalad az utcákon, mindenki elhagyja az utcákat. Ha tervezi az ország meglátogatását, ellenőrizze, hogy szüksége van-e Nemzetközi Vezetői Engedélyre Türkmenisztánban a vezetéshez.

4. tény: Türkmenisztán nemzeti étele a plov

A plov, más néven pilaf vagy pulao, népszerű és hagyományos étel Türkmenisztánban. Ez egy rizs alapú étel, amelyet különféle hozzávalókkal készítenek, mint például hús (általában bárány vagy marha), zöldségek és aromás fűszerek. A plov kulturális jelentőséggel bír, és gyakran különleges alkalmakkor, ünnepségeken és ünnepi összejöveteleken szolgálják fel Türkmenisztánban.

A plov elkészítése változhat, és a különböző régióknak lehetnek saját variációik az ételből. A rizs, hús és fűszerek kombinációja ízletes és kiadós ételt hoz létre, amely tükrözi Türkmenisztán kulináris örökségét. A plov nemcsak alapétel a türkmén konyhában, hanem kulturális jelentőséggel is bír, mint a vendégszeretet és a közösségi étkezés szimbóluma.

5. tény: A selyemút áthaladt Türkmenisztánon

A Közép-Ázsiában található Türkmenisztán a történelmi Selyemút szerves része volt, az ősi kereskedelmi útvonalak hálózatának, amely összekötötte a Keletet és a Nyugatot. A Selyemút elősegítette az áruk, ötletek és kultúrák cseréjét a különböző régiók és civilizációk között. Türkmenisztán számos ősi kereskedelmi városa kulcsszerepet játszott ebben a hálózatban, fontos központokként szolgálva a kereskedelem, kultúra és tudáscsere számára.

Egy nevezetes példa Merv, más néven Mary, amely jelentős Selyemút város volt és ma UNESCO Világörökségi Helyszín. Merv a kereskedelem, tudomány és kultúra kulcsfontosságú központja volt a történelem különböző időszakaiban. Türkmenisztán további Selyemút városai közé tartozik Nisa és Kunya-Urgench, mindkettő elismert történelmi jelentőségéért és az ókorból származó építészeti maradványaiért.

6. tény: Asgabat építészete különleges

A városképet modern és grandiózus építmények jellemzik, gyakran fehér márvány, arany díszítések és a hagyományos türkmén design elemek keverékével. Több tényező járul hozzá Asgabat egyedülálló építészeti stílusához:

1. Fehér márvány épületek: Asgabat a “Fehér Márvány Városa” néven ismert, mivel az építészetben elterjedten használják a fehér márvány. Sok kormányzati épület, emlékmű és közterület van díszítve ezzel a fényes és visszatükröző anyaggal.
2. Monumentális építmények: A város számos grandiózus emlékműnek és épületnek ad otthont, beleértve a Semlegességi Ívet, a Függetlenségi Emlékművet és az Esküvői Palotát. Ezek az építmények a modern design és a türkmén kulturális motívumok keverékét mutatják be.
3. Arany kupolák és szobrok: Arany színű elemeket, beleértve kupolákat és szobrokat, gyakran beépítik az építészeti tervekbe, hozzájárulva a város pompás megjelenéséhez.
4. Városrendezés: Asgabat jelentős városfejlesztésen ment keresztül, különösen a posztszovjet korszakban, aminek eredményeként tágas sugárutak, parkok és aprólékosan megtervezett várostervezés jött létre.
5. A Ruhnama befolyása: A Ruhnama, a néhai Szaparmurat Nijazov elnök által írt spirituális és ideológiai útmutató, befolyásolta a város építészetét, a türkmén történelemre és kultúrára való hivatkozásokkal.

7. tény: Türkmenisztánban van a Pokol Kapuja

Ez az egyedülálló és túlvilági helyszín egy földgázmező, amely már több évtizede folyamatosan ég.

A Darvaza Gázkráter 1971-ben jött létre, amikor egy szovjet fúrótorony véletlenül földgázzal teli üregbe fúrt. A potenciálisan káros metángáz felszabadulásának megakadályozása érdekében úgy döntöttek, hogy meggyújtják a gázt, arra számítva, hogy néhány héten belül elég. A kráter azonban azóta is ég, hipnotizáló és szürreális látványossággá válva a Karakum-sivatagban.

A tüzes kráter örökös lángjaival és a sivatagi éjszakai égbolt hátterével népszerű attrakcióvá vált a rendkívüli élményt kereső turisták számára. Míg a Darvaza Gázkráter eredetileg ipari baleset eredménye volt, nem szándékos és elbűvölő természeti csodává fejlődött Türkmenisztánban.

8. tény: A lovak nagyon fontosak Türkmenisztán számára

Az ahal-teke ló különösen olyan fajta, amelynek mély gyökerei vannak Türkmenisztánban, és az egyik legrégibb és legjellegzetesebb lófajtának tartják a világon.

Kulcspontok a lovak fontosságáról Türkmenisztánban:

1. Ahal-teke fajta: Az ahal-teke ló, amely jellegzetes fémes fényéről és állóképességéről ismert, Türkmenisztán őshonos faja. Ezeket a lovakat hagyományosan a türkmén nép tenyésztette különféle célokra, beleértve a versenyzést, lovaglást és presztízs szimbólumaként.
2. Nemzeti identitás szimbóluma: Az ahal-teke ló a nemzeti identitás és büszkeség szimbóluma a türkmén nép számára. Képe beépült a nemzeti címerbe, és az országban található szobrok és emlékművek vannak ennek a fajtának szentelve.
3. Kulturális jelentőség: A lovak központi szerepet játszanak a türkmén kulturális hagyományokban, beleértve a szertartásokat, fesztiválokat és lovas sportokat. Az ahal-teke mozgékonysága és sebessége alkalmassá teszi különféle lovas tevékenységekre.
4. Nissa Ló Fesztivál: Türkmenisztán eseményeket rendez, mint például a Nissa Ló Fesztivál, amely ünnepli a lovakkal kapcsolatos kulturális örökséget. A fesztivál gyakran tartalmaz lovas versenyeket, hagyományos játékokat és előadásokat.
5. Nomád örökség: A türkmén nép történelmi nomád életmódja szorosan kapcsolódott a lovakhoz, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a közlekedéshez, kereskedelemhez és háborúskodáshoz. Még a modern kontextusban is a lovakat továbbra is értékelik szerepükért a közlekedésben és kulturális gyakorlatokban.

9. tény: A Kaszpi-tenger legsósabb helye Türkmenisztánban van

A Kaszpi-tenger legsósabb területe Türkmenisztánban található, különösen a tenger keleti részén, Garabogazköl városa közelében. Ez a régió rendkívül magas sótartalmú szintjeiről ismert, ami hatalmas sósikok és sótáblák kialakulásához vezet. A Garabogazköl területen magas párolgási ráták vannak, és a megmaradt vízben lévő só koncentrációja hozzájárul a sólerakódások kialakulásához.

10. tény: A törökök és türkmének ugyanabból a törzsből származnak

A törökök és türkmének közös török származással rendelkeznek, de idővel egyedi kulturális identitásokat fejlesztettek ki. Mindkét csoport Közép-Ázsiából származik és nyugat felé vándorolt, különféle török törzseket alkotva. A “török” kifejezés egy szélesebb csoportra utal, amely Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és azon túl szétszóródott, eltérő kulturális pályákkal olyan országokban, mint Törökország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán. A “türkmének” kifejezés specifikusan egy török etnikai csoportot jelöl, amely Türkmenisztánhoz és a szomszédos országok kisebb populációihoz kötődik. A közös török örökség ellenére a törökök és türkmének eltérő nyelvekkel, szokásokkal és történelemmel rendelkeznek, tükrözve az évszázadok során zajló migráció és kulturális evolúció összetettségét.