10 érdekes tény Irakról

Gyors tények Irakról:

• Népesség: Körülbelül 41 millió ember.
• Főváros: Bagdad.
• Hivatalos nyelvek: Arab és kurd.
• Egyéb nyelvek: Asszír újaram, türkmén és más nyelveket beszélnek a kisebbségi közösségek.
• Pénznem: Iraki dinár (IQD).
• Kormányforma: Szövetségi parlamentáris köztársaság.
• Fő vallás: Iszlám, elsősorban síita és szunnita.
• Földrajz: A Közel-Keleten található, északon Törökországgal, keleten Iránnal, délkeleten Kuvajttal, délen Szaúd-Arábiával, délnyugaton Jordániával és nyugaton Szíriával határos.

1. tény: Irak az ősi civilizációk területe

Irak az ősi civilizációk bölcsője, az emberiség történetének legkorábbi és legbefolyásosabb kultúráinak otthona. Történelmileg Mezopotámiaként ismert, ami “a folyók közötti földet” jelenti (a Tigris és az Eufrátesz folyókra utalva), ez a régió számos hatalmas civilizáció felemelkedését látta, amelyek lefektették a modern társadalom számos aspektusának alapjait.

• Sumérok: A sumérokat tartják a világ egyik első városi civilizációjának megteremtőinek Kr. e. 4500 körül. Kifejlesztették az ékírást, az egyik legkorábbi ismert írásrendszert, amelyet nyilvántartások vezetésére, irodalomra és adminisztratív célokra használtak. A sumérok jelentős előrelépéseket tettek a matematikában, csillagászatban és építészetben is, ziggurátjaik lenyűgöző példái mérnöki szakértelmüknek.
• Akkádok: A sumérokat követően az Akkád Birodalom emelkedett fel Akkádi Sargon vezetése alatt Kr. e. 2334 körül. Ez volt az egyik első birodalom a történelemben, amelyet központosított kormányzat és állandó hadsereg jellemzett. Az akkádok folytatták a sumérok íráshagyományát és saját hozzájárulásaikkal gazdagították a mezopotámiai kultúrát.
• Babilóniaiak: A babilóni civilizáció, különösen Hammurapi király alatt (Kr. e. 1792-1750 körül), híres Hammurapi törvénykönyvéről, amely az egyik legkorábbi és legteljesebb írott törvénykönyv. Babilón maga jelentős kulturális és gazdasági központtá vált, Függő Kertjeit később a világ hét csodája közé sorolták.
• Asszírok: Az Asszír Birodalom, amely katonai képességeiről és adminisztratív hatékonyságáról volt ismert, hatalmas területet irányított a Kr. e. 25. századtól a 7. századig. Az asszírok kiterjedt útrendszereket építettek és postaszolgálatot fejlesztettek ki, hozzájárulva birodalmuk összetartásához és stabilitásához. Assur és Ninive fővárosok jelentős hatalom- és kulturális központok voltak.
• Egyéb civilizációk: Irak magában foglalja más ősi civilizációk helyszíneit is, mint például a káldeusok, akik a Kr. e. 7. és 6. században újjáélesztették Babilónt, valamint a parthusok és szaszanidák, akik később uralták a régiót és hozzájárultak történelmének gazdag szövetéhez.

2. tény: Irak jelenleg nem biztonságos az utazáshoz

Irakot jelenleg nem tekintik biztonságosnak a turisták számára a folyamatos biztonsági aggályok miatt, beleértve az ISIS (Iraki és Szíriai Iszlám Állam) jelenlétét. Annak ellenére, hogy az iraki kormány és a nemzetközi erők igyekeznek leküzdeni és csökkenteni az ISIS befolyását, a csoport továbbra is hajt végre támadásokat és tart fenn ellenőrzési pontokat bizonyos területeken. Ez az instabilitás, más biztonsági kihívásokkal együtt, kockázatossá teszi az Irakba való utazást külföldiek számára. A világ kormányai általában azt tanácsolják állampolgáraiknak, hogy kerüljék el a nem alapvető utazást Irakba ezen veszélyek miatt.

Ennek ellenére Irakot még mindig látogatják különböző okokból, a szabályok betartásához a külföldiek egy részének szüksége van Nemzetközi Vezetői Engedélyre Irakban, valamint egészségbiztosításra. Nézze meg a Külügyminisztériumot az országba látogatás irányelveivel és szabályaival kapcsolatban.

3. tény: Az írás Irakban keletkezett

Az írás legkorábbi ismert formája, az ékírás, az ókori Mezopotámia sumérjai által került kifejlesztésre Kr. e. 3200 körül. Ez az írásrendszer a nyilvántartások vezetésének és egy egyre városiasabb és bürokratikus társadalom összetettségének kezelésének eszközeként alakult ki.

Az ékírás piktogramok sorozataként kezdődött, amelyek tárgyakat és gondolatokat ábrázoltak, és agyagtáblákra vésték nádtollal. Idővel ezek a piktogramok elvontabb szimbólumokká fejlődtek, hangokat és szótagokat képviselve, lehetővé téve az információk szélesebb körének rögzítését, beleértve a törvénykönyveket, irodalmat és adminisztratív dokumentumokat.

Az egyik legismertebb irodalmi mű ebből az időszakból a “Gilgames eposz”, egy költői alkotás, amely a hősiesség, barátság és a halhatatlanság keresésének témáit boncolgatja.

4. tény: Irak nagyon gazdag olajban

Birtokában vannak a világ ötödik legnagyobb bizonyított olajtartalékai, amelyeket körülbelül 145 milliárd hordóra becsülnek. Ez a bőséges természeti erőforrás Irak gazdaságának sarokköve volt, jelentősen hozzájárulva a GDP-hez és a kormányzati bevételekhez.

Az ország fő olajterei elsősorban délen, Bassra közelében, és északon, Kirkuk közelében találhatók. A bassrai régió különösen néhány legnagyobb és legproduktívabb olajtér otthona, beleértve a Rumaila, Nyugat-Qurna és Majnoon mezőket. Ezek a mezők jelentős beruházásokat vonzottak nemzetközi olajtársaságoktól, segítve a termelési kapacitások növelését.

Az olajtermelésnek Irakban hosszú története van, az első kereskedelmi olajkutat 1927-ben fúrták. Azóta az iparág a politikai instabilitás, háborúk és nemzetközi szankciók miatt bővülési és visszaesési időszakokat élt át.

5. tény: Ókori városok romjai megmaradtak Irakban

Irak számos jól megőrzött ókori város romjának otthona, tükrözve gazdag történelmét mint a civilizáció bölcsőjét. Ezek a régészeti helyszínek felbecsülhetetlen betekintést nyújtanak a városi élet, kultúra és kormányzás korai fejlődésébe.

• Babilón: Talán a legismertebb ezek közül az ókori városok közül Babilón, amely a mai Bagdad közelében található. Egykor a Babilóni Birodalom fővárosa volt, zenitjét II. Nabukodonozor király alatt érte el a Kr. e. 6. században. Babilón lenyűgöző építményeiről híres, mint például az Istár-kapu, feltűnő kék mázas téglákkal és sárkányok és bikák ábrázolásával. A város legendás Függő Kertjeiről is ismert, amely a világ hét csodájának egyike, bár létezésük vitatott a történészek között.
• Ur: Ur, egy másik jelentős helyszín, Dél-Irakban található Nasiriyah közelében. Ez a suméri város, amely Kr. e. 3800 körülre datálható, jól megőrzött ziggurátjáról híres, egy hatalmas teraszos építményről, amely Nanna holdistennek volt szentelve. Ur a kereskedelem, kultúra és vallás jelentős központja volt, és úgy tartják, hogy a bibliai Ábrahám pátriárka szülőhelye.
• Ninive: Az ókori Ninive városa, a mai Mosul közelében, egykor a hatalmas Asszír Birodalom fővárosa volt. A Kr. e. 700 körülre datálva, Ninive lenyűgöző falairól, palotáiról és Assurbanipal kiterjedt könyvtáráról volt híres, amely ékírással írt agyagtáblák ezreit őrizte. A város romjai között található Szanherib nagyszerű palotájának és Istár templomának maradványai.
• Nimrud: Nimrud, szintén egy fontos asszír város, Mosultól délre található. A Kr. e. 13. században alapítva, II. Assurnasirpal király alatt virágzott, aki egy pompás palotát építtetett, amelyet kidolgozott dombormű és kolosszális szárnyasbika-szobrok, az úgynevezett lamasszuk díszítettek. A város régészeti jelentősége óriási, bár az elmúlt években konfliktusok miatt károsodott.
• Hatra: Hatra, az Al-Dzsazíra régióban található, egy parthus város, amely az 1. és 2. század között virágzott. Jól megőrzött templomai és védelmi falai miatt ismert, Hatra jelentős vallási és kereskedelmi központ volt. Lenyűgöző építészete és a görög, római és keleti befolyások ötvözése UNESCO Világörökségi helyszínné teszi.

6. tény: Irak változatos tájak országa

A népszerű felfogással ellentétben Irak változatos tájak országa. A jól ismert sivatagi régiókon túl Irak termékeny síkságokkal, hegyes területekkel és buja mocsárvidékekkel büszkélkedhet.

Északon a zord Zagrosz-hegység éles kontrasztot nyújt a lapos síkságokkal, sűrű erdőket és festői völgyeket kínálva. Ez a régió hűvösebb és több csapadékot kap, támogatva a növény- és állatvilág különböző fajtáit. Emellett Dél-Irak otthona a mezopotámiai mocsaraknak, a világ egyik legegyedibb vizes élőhelyének, amelyet hatalmas nádágyások és vízi utak jellemeznek, amelyek változatos vadvilágot és a hagyományos mocsári arab kultúrát tartják fenn.

Bár a sivatagok jelentős részét borítják Iraknak, különösen nyugaton és délen, ezek a száraz tájak is rendelkeznek saját változatosságukkal, sziklás kiemelkedésekkel, fennsíkokkal és homokdűnékkel. A Tigris és Eufrátesz folyóvölgyei létfontosságú életvonalak, alapvető vízkészleteket biztosítva, amelyek támogatják a mezőgazdaságot, ivóvizet és ipart, formálva mind a történelmi, mind a kortárs települési mintákat. Ez a földrajzi sokszínűség Irakot gazdag és változatos környezetek országává teszi, messze túlmutatva sivatagi képén.

7. tény: Az iraki konyha nagyon változatos és finom

Az iraki konyha változatos és finom, tükrözve az ország gazdag történelmét és változatos kulturális hatásait. Ötvözi az ókori mezopotámiai civilizáció ízeit és technikáit, valamint a perzsa, török és levantei hagyományokat, egyedülálló és ízletes kulináris hagyományt eredményezve.

Az iraki konyha egyik alapeleme a rizs, amelyet gyakran pörköltekkel (úgynevezett “tashreeb”) és húsokkal tálalnak. A biryani, egy fűszeres rízétel húsokkal és zöldségekkel keverve, különösen népszerű. A kebab és grillezett húsok, mint a bárány és csirke, gyakran fűszerkeverékben pácolt, általános jellemzői az étkezéseknek, bemutatva a régió szeretetét a kiadós, ízletes ételek iránt.

Egy másik kedvelt étel a masgouf, a hal, különösen a ponty grillezésének hagyományos módja, amelyet olívaolajjal, sóval és kurkumával pácolnak, mielőtt nyílt láng felett grillezik. Ezt az ételt gyakran a Tigris folyó partján fogyasztják, ahol bőségesen található friss hal.

A zöldségek és hüvelyesek jelentős szerepet játszanak az iraki konyhában, olyan ételekkel, mint a dolma (töltött szőlőlevél és zöldségek) és fasolia (babpörkölt), amelyek mindennapi alapételek. A kenyér, különösen a laposkenyerek, mint a khubz és samoon, a legtöbb étkezés nélkülözhetetlen kísérője.

Az édességek kedvelőinek az iraki desszertek igazi élvezet. A baklava, halva és knafeh népszerű, méz, dió és illatos fűszerek gazdag ízeivel. A datolya alapú édességek szintén gyakoriak, tükrözve Irak státuszát mint a világ egyik legnagyobb datolyatermelője.

Ezeken a hagyományos ételeken túl az iraki konyhát jellemzi a fűszerek széles skálájának használata is, mint a kömény, koriander, kardamom és sáfrány, amelyek mélységet és összetettséget adnak az ételeknek.

8. tény: A muszlimok úgy vélik, hogy Noé bárkája Irakban épült

A muszlimok úgy vélik, hogy Noé bárkája a mai Irak területén épült fel. Az iszlám hagyomány szerint Noé próféta (arabul Núh) utasítást kapott Istentől, hogy építse fel a bárkát Mezopotámia földjén, amely a mai Irak részeinek felel meg.

Noé története a Korán több fejezetében (szúráiban) részletesen megtalálható, különösen a Húd és Núh szúrákban. Leírja, hogyan parancsolta meg Isten Noénak, hogy figyelmeztesse népét a közelgő isteni büntetésre gonoszságuk és bálványimádásuk miatt. Noé erőfeszítései ellenére csak a hívők kis csoportja hallgatott figyelmeztetésére. Isten ezután utasította Noét, hogy építsen egy nagy hajót, hogy megmentse követőit, valamint állatpárokat a közelgő özönvízből.

A bárka építési helyszínét gyakran az ókori mezopotámiai régióhoz kötik, amely a korai civilizációk bölcsője. Ezt a területet, amely gazdag történelmi és vallási jelentőségű, sokan számos bibliai és koráni esemény színterének tartják. A bárka építésének konkrét helyszínét a Korán nem részletezi, de az iszlám tudósok és történészek hagyományosan ebbe a régióba helyezik történelmi és földrajzi kontextusa miatt.

9. tény: Nadia Murad az egyetlen Nobel-díjas Irakból

Nadia Murad, egy jezidi emberi jogi aktivista, valóban az egyetlen Nobel-díjas Irakból. 2018-ban ítélték neki a Nobel-békedíjat azon erőfeszítéseiért, hogy véget vessen a szexuális erőszak háborús és fegyveres konfliktusokban való fegyverként való használatának. Nadia Murad tevékenysége a jezidi nők és lányok helyzetére összpontosít, akiket az ISIS (Iraki és Szíriai Iszlám Állam) militánsai raboltak el és rabszolgasorba vetettek Észak-Irakban 2014-ben.

A Szinjar közelében lévő Kocho faluban született Nadia Muradot maga is elrabolta az ISIS, és hónapokig tartó fogságot és bántalmazást szenvedett el, mielőtt megszökött. Azóta az emberkereskedelem és szexuális erőszak áldozatainak kiemelkedő szószólójává vált a konfliktusövezetekben.

10. tény: Samarra városában Irakban két a világ legnagyobb mecsetje közül található

Irak Samarra városa építészeti és történelmi jelentőségéről híres, különösen arról, hogy két a világ legnagyobb mecsetje közül található itt: Samarra Nagy Mecsetje (Masjid al-Mutawakkil) és a Malwiya Minaretje.

Samarra Nagy Mecsetje (Masjid al-Mutawakkil)

A 9. században épült az Abbászida Kalifátus idején al-Mutawakkil kalifa uralkodása alatt, Samarra Nagy Mecsetje a korai iszlám építészet lenyűgöző példája. Legjellegzetesebb vonása a spirális minaretje, amely eredetileg körülbelül 52 méter (171 láb) magasságban állt, és ezzel az egyik legmagasabb valaha épített minaretnek számít. Bár az évszázadok során megrongálódott, a mecset jelentős történelmi és építészeti emlékmű marad, tükrözve az abbászida korszak iszlám építészetének nagyszerűségét és innovációját.

Malwiya Minaretje

A Nagy Mecset mellett található a Malwiya Minaretje, amely Al-Malwiya Toronyként is ismert. Ez az egyedülálló minaretje spirális, hengeres szerkezetéről jellemző, hasonlóan egy csigaházhoz, és körülbelül 52 méter (171 láb) magas. A minaretje mind funkcionális, mind szimbolikus célt szolgált, az imára híváshoz (adhan) használták, és az Abbászida Kalifátus hatalmának és befolyásának vizuális szimbóluma is volt.

Mindkét építmény, a Nagy Mecset és a Malwiya Minaretje, Samarra régészeti helyszínének része, amelyet 2007 óta UNESCO Világörökségi helyszínként ismernek el. Tanúbizonyságot tesznek az abbászida korszak építészeti és kulturális eredményeiről Irakban, bemutatva a város történelmi fontosságát mint az iszlám civilizáció központja a középkorban.